Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Kalmár János: Adalékok Esterházy II. Pál Antal nápolyi követ pályájához
KALMÁR JÁNOS 1163 tapasztalatait: „szerintem nem illendő megtagadni tőlem mindazon udvariasságokat, amelyekben a bécsi nápolyi követ részesül”. A herceg nem volt megelégedve azzal a fogadtatással sem, amelyben a királyné a feleségét részesítette. Ez volt egyébként az első olyan eset, amikor a nápolyi udvar egy követ házastársát kihallgatáson fogadta. Az Esterházyné kíséretéhez tartozó fiatalembereket, annak ellenére, hogy valamennyien „jó származásúak” voltak, nem engedték be az első előszobába, ehelyett az őrök számára fenntartott helyiségben kellett várakozniuk. Esterházy herceg nem jelent meg a színházi előadásokon, mert attól tartott, hogy a nagy nyomakodás közepette esetleg nem jut hely neki a nézőtéren, mert nem tartottak fenn széket a követek számára. Felesége viszont, a hölgyeknek biztosított egyik erkély vendégeként, részt vett az ilyen jellegű szórakozásokon. Bécsben is akadtak, akik az Esterházy panaszaira okot adó körülmények magyarázatát a herceg túlzott érzékenységében vélték meglelni, noha kétségkívül volt oka panaszra. A nápolyi udvar méltóságviselői például nem viszonozták a császári követ látogatásait. Amikor Mária Terézia névnapja alkalmából nagyszabású, ünnepélyes lakomát rendezett, a nápolyi udvar csak a testőrgárda-kapitány személyében képviseltette magát. De ő is csak azért ment oda, mert megfigyelőnek küldték. 121 A császári követnél tett mindennemű látogatásról tájékoztatták ugyanis az államtitkárt. Ezzel magyarázható, hogy a helyi nemesek általában igyekeztek elkerülni azt, hogy gyanúba kerüljenek az Esterházyval való kapcsolattartás miatt.122 Hiszen a vele, illetve a követségével bármilyen vonatkozásban összefüggésbe hozható személyek olykor még a mindennapi ellátás kapcsán is megaláztatásnak lehettek kitéve. Előfordult, hogy a halaikat a követségi konyhára szállító halárusokat feltartóztatták az utcán, vagy végrehajtókat küldtek arra a gazdára, akitől Esterházy a személyzete tejellátását biztosító tehenek számára a legelőt bérelte. 123 Esterházy diplomáciai missziója konkrétan arra vonatkozott, hogy tisztázza annak az amnesztiának a pontos tartalmát, amely már az 1735-ben Bécsben tető alá hozott előbéke-szerződésben is szerepelt, és amelyet az 1748-ban kötött aacheni béke az osztrák örökösödési háborúra is kiterjesztett. Mindezekről azonban a nápoly-szicíliai uralkodó hallani sem akart, hiába nyújtott át Esterházy a nápolyi államtitkárnak egy jegyzéket, amely az ottani királyságból származó hadifoglyok, valamint az osztrák miniszterekkel és generálisokkal folytatott titkos levelezés miatt üldözött személyek nevét tartalmazta. Emellett Mária Terézia apja, a néhai VI. Károly császár – a kettős királyság egykori uralkodója – hajdani nápolyi 121 Uo. 43–45. 122 Uo. 51. 123 Uo. 48.
