Századok – 2019

2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Kalmár János: Adalékok Esterházy II. Pál Antal nápolyi követ pályájához

ADALÉKOK ESTERHÁZY II. PÁL ANTAL NÁPOLYI KÖVET PÁLYÁJÁHOZ 1154 A lakókörnyezet átalakítása és a társasági élet Az ifjú pár, hosszabb közös európai utazást, majd rövid bécsi tartózkodást köve­tően, 1735. október végén költözött az Esterházy-birtokokra,79 melyek központ ­jában, Kismartonban három napig tartó, változatos ünnepléssel kedveskedtek ne­kik. Gregor Joseph Werner (1693–1766), az ottani zenekar karmestere saját, erre az alkalomra komponált zeneművével örvendeztette meg őket. 80 Esterházyék hamarosan nekiláttak rezidenciáik korszerűsítésének. Ezt egyrészt az a szándék ösztönözte, hogy bizonyos épületrészeket, illetve a kertet az aktuális divathoz igazítsák, másrészt az az igény, hogy lakóépületeiket alkalmassá tegyék akár a legmagasabb rangú vendégek fogadására is. Ezért került sor a Ferenc csá­szárral Lotaringiából érkezett Gervais, eredeti nevén Louis-Ferdinand de Nesle (1702–1756) megbízására, akinek már az apja is hazája fejedelmi családjának volt a kertésze. Gervais Firenze után Bécsben is dolgozott, többek közt a schönbrun­ni kastély parkjának szökőkút-rendszerén. 1749-ben pedig, Esterházy Pál Antal herceg megbízásából a kismartoni kastély elegáns francia-kertjének tervét készí­tette el.81 A kismartoni kastély belsejéhez kapcsolódó megbízások valószínűleg a hercegnéhez kötődtek: 19 helyiség kapott akkor divatos, kínai mintájú faldíszí­tést, s ezekbe ázsiai porcelántárgyakat és kisebb lakkozott szekrényeket állítottak. A kismartoni átépítésekben éppúgy, mint a bécsi wallnerstrassei palotáéban, a her­cegasszonynak lehetett kulcsszerepe, aki a katonai kötelezettségei miatt gyakran távol lévő férje helyett, illetve nevében intézkedett.82 A bécsi palotán 1738-ban kezdett, majd 1745-ben újra indított átalakításokat egykori építőjének, Francesco Martinellinek a fia, Anton Erhard (1684–1747) tervei szerint végezték, de a hom­lokzat kiképzése és a díszlépcsőnek az egyik mellékszárnyba történő áthelyezése az uralkodópár által is sokat foglalkoztatott, Lotaringiai Ferenccel Bécsbe érkezett Jean-Nicolas Jadot83 javaslata alapján történt. 84 Az ifjabb Martinellit 1745–1746 79 MNL OL P 113 Esterházy család hercegi ágának levéltára, Esterházy család hercegi ága, Vegyes iratok, 198. csomó, fasc. 3, fol. 58r–v. A Német-római Birodalom területén át Bécsig történő utazásuk céljára 1735. szept. 7-én Bécsben kiállított német nyelvű útlevelet lásd MNL OL mf. 52.138, III/b, fol. 3r (N 0159). 80 Futschek, A.: Fürstin Maria-Anna Esterházy i. m. 46–49. 81 Renate Zedinger: Louis-Ferdinand de Nesle genannt Gervais (1702–1756) . In: Lothringens Erbe. Franz Stephan von Lothringen (1708–1765) i. m. 207–208. 82 Richard Perger: Das Palais Esterházy in der Wallnerstraße in Wien . (Forschungen und Beiträge zur Wiener Stadtgeschichte 27) Wien 1994.; Gerald Schlag : Schloss Esterházy in Eisenstadt im 18. Jahr ­hundert. In: Die Familie Esterházy im 17. und 18. Jahrhundert. Tagungsband der 28. Schlaininger Gespräche 29. September – 2. Oktober 2008. Hrsg. Wolfgang Gürtler – Rudolf Kropff. (Wis ­senschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland, Bd. 128.) Eisenstadt 2009. 275., 277. 83 Jörg Garms: Der Architekt Jean-Nicolas Jadot (1710–1761). In: Lothringens Erbe. Franz Stephan von Lothringen (1708–1765) i. m. 211–215. 84 Morawitz, R.: Der europäische Anteil i. m. 58.

Next

/
Thumbnails
Contents