Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Kalmár János: Adalékok Esterházy II. Pál Antal nápolyi követ pályájához
KALMÁR JÁNOS 1143 igen tehetségesnek is bizonyult).11 Kár, hogy a bécsi tanulási színhelyekre vonat kozó állítást nem támasztják alá hivatkozással, mert mi azt nem tudjuk igazolni. Ugyanis nemhogy a bécsi egyetemre, hanem más ottani tanintézménybe történt beiratkozásának sincs nyoma. 12 Bizonyíthatóak viszont a leideni egyetemi tanulmányai. Ezt három ízben történt beiratkozása is alátámasztja, amelyre első alkalommal 1731. október 23-án, másodszor 1732. február 28-án, harmadszor pedig valamikor az 1733. év folyamán került sor. Az intézmény precízen vezetett anyakönyvéből az is kiderül, hogy preceptorával, Louis Monville-lel és egy másik, Franciscus Klezgae nevű kísérőjével, Nagy Mihály nevű kamarásával, valamint három szolgálójával érkezett a hollandiai városba.13 Az 1575-ben Orániai Vilmos által alapított, a 18. század elején már patinásnak tekinthető egyetemet kezdettől fogva elég sok magyar – nagyobbrészt erdélyi – diák látogatta. Többségük teológiai tanulmányokat folytatott. Az 1592-ben létrehozott Staten Collegében, azaz a Tartományok Rendi Kollégiumában idővel 14 a hazánkból érkező, református teológus-hallgatók számára is biztosítottak helyet azzal a feltétellel, hogy hazatérésük után otthon szolgálják egyházukat.15 A katolikus Esterházy Pál Antal azonban nem ott lakott, anyagilag sem szorult rá erre. Vele kapcsolatban inkább azt érdemes felvetni, vajon miért éppen egy protestáns egyetemre iratkozott be. Már csak azért is, mert az elhatározás feltehetőleg nem tőle, a még tapasztalatlan ifjútól származott. A kérdés megválaszolásához az általa hallgatott szak sem nyújt fogódzót, mert esetében azt nem tüntették fel a beiratkozáskor.16 A magyarok többsége által Leidenben látogatott (protestáns) teológiát kizárhatjuk, s a leideni egyetem magyarországi diákságának kutatója egyetlen magyarra sem akadt a természettudományos tárgyú órák látogatói között a kérdéses időszakban.17 Nincs dokumen tálható nyoma körükben a történelmet, a logikát és az etikát egyaránt magában 11 Perschy, J. M.: Die Fürsten i. m. 51. és Morawitz, R.: Der europäische Anteil i. m. 43. 12 Sem a Kiss József Mihály: Magyarországi diákok a bécsi egyetemen 1715–1789 . (Magyarországi diá kok egyetemjárása az újkorban 2.) Bp. 2000., sem a Kissné Bognár Krisztina: Magyarországi diákok bécsi tanintézetekben 1526–1789. (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 13.) Bp. 2004. című kiadványokban nem szerepel. 13 Bozzay Réka – Ladányi Sándor: Magyarországi diákok hollandiai egyetemeken 1595–1918 . (Magyar országi diákok egyetemjárása az újkorban 15.) Bp. 2007. 271. 3016. sz. és Angelika Futschek: Fürstin Maria-Anna Esterházy (1713–1782). Ihre Wurzeln in Lothringen, ihr Leben in Eisenstadt und Wien. (Mitteilungen aus der Sammlung Privatstiftung Esterhazy 7.) Eisenstadt 2016. 36. 14 Az erre vonatkozó legkorábbi adat 1664-ből származik, az ösztöndíjas helyre utaló pedig 1704-ből. Bozzay Réka: Leiden, a gondoskodó egyetem. Magyarországi diákoknak nyújtott juttatások és kiváltsá gok a leideni egyetemen a 17–18. században. Századok 140. (2006) 986–987. 15 Uo. 992. 16 Bozzay Réka: Die Peregrination ungarländischer Studenten an der Universität Leiden 1595–1796 . (Felsőoktatási kiadványok. Új sorozat 8.) Bp. 2009. 250. 17 Uo. 171. 13. táblázat.
