Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Kalmár János: Adalékok Esterházy II. Pál Antal nápolyi követ pályájához
1141 SZÁZADOK . () . SZÁM Kalmár János ADALÉKOK ESTERHÁZY II. PÁL ANTAL NÁPOLYI KÖVET PÁLYÁJÁHOZ* Esterházy II. Pál Antal (1711–1762) nem tartozott azok közé, akik közvetlenül alakították hazánk sorsát. Személye mégis figyelemre méltó, mert tanultságának, tapasztalatainak, házasságkötésének és vagyonának köszönhetően olyan jelentős művészetpártoló tevékenységet fejtett ki, amellyel érdemben hozzájárult a hazai műveltség és ízlés színvonalának emeléséhez. A nagybirtokos életútja szinte iskolapéldája a családi és személyes stratégia eredményeként az udvari nemességbe kerülés lehetőségének. A bécsi udvar vezető méltóságviselőivel – köztük az uralkodócsalád tagjaival – való szoros kapcsolata tovább árnyalta a magyarok ellenzéki politikai magatartásáról e közegben egykor kialakult képet, és segítette kölcsönösen elfogadóbbá, barátságosabbá tenni a kormányzat és a magyar főnemesség viszonyát. Rokonság, tanulmányok Esterházy II. Pál Antal 1711. április 22-én született, az 1707-ben házasságot kötött Esterházy Antal József gróf (1688–1721) és Maria Oktavia von Gilleis bárónő (1688–1762)1 gyermekeként. 2 Apja Esterházy Pál (1635–1713) nádor második, Thököly Évával kötött házasságából származott, Zala vármegye főispánja és császári ezredes volt. Antal József féltestvére, egyben nagybátyja, az 1671-ben világra jött Mihály – Pál nádor idősebbik, Esterházy Orsolyától származó fia – 1721-ben bekövetkezett halálával megörökölte az 1687-ben elnyert, 1712 óta a család fiágán öröklődő birodalmi hercegi címet,3 továbbá Sopron vármegye örökös főispánságát, de röviddel utána ő is elhunyt.4 Pál Antal az * A tanulmány a K 116 166 számú NKFI-pályázat támogatásával készült. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában (a továbbiakban: MNL OL) folytatott kutatásaimhoz Kulcsár Krisztina nyújtott segítséget, amit ezúton köszönök. 1 Peter Wiesflecker: Die Esterházy der Haydnzeit im Spiegel von Genealogie und Familiengeschichte. In: Die Familie Esterházy im 17. und 18. Jahrhundert. Tagungsband der 28. Schlaininger Gespräche 29. September – 2. Oktober 2008. Hrsg. Wolfgang Gürtler – Rudolf Kropf. (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland 128.) Eisenstadt 2009. 48. 9. jegyz. 2 Jakob Michael Perschy: Die Fürsten Esterházy – Zwölf kurzgefasste Lebensbilder. In: Die Fürsten Esterházy. Magnaten, Diplomaten und Mäzene. Ausstellung Eisenstadt Schloss Esterházy 28. 4. bis 31. 10. 95. (Burgenländische Forschungen. Sonderband 15.) Eisenstadt 1995. 51. 3 Felix Tobler : Über den Reichsfürstenstand der Familie Esterházy. Burgenländische Heimatblätter 65. (2003) 2. sz. 57–75. 4 Fallenbüchl Zoltán: Magyarország főispánjai 1526–1848 / Die Obergespane Ungarns 1526–1848 . Bp. 1994. 96., 111.; Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal IV. Pest 1858. 86–87.; Eszterházy János gróf: Az Eszterházy család és oldalágainak leírása. Bp. É. n. [1901]. 122–124.
