Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Shaul Stampfer: Áttértek-e a kazárok a zsidó vallásra?
ÁTTÉRTEK-E A KAZÁROK A ZSIDÓ VALLÁSRA? 116 tartalmazták. Ha a Mózes-érme a valláspolitika terméke lett volna, akkor tartósan használták volna, és a későbbi verésekkor is ez a szöveg került volna rá. Az eredeti szöveghez való gyors visszatérés nem egyeztethető össze a judaizmusra való jámbor áttérés arculatával.75 Lehetetlen megmondani, hogy valójában mi történt. Lehet, hogy az érme tervezője zsidó volt, és önhatalmúlag bátorkodott változtatni a szövegen – és a standard szövegtől való eltérést hamarosan ki is irtották. De az is lehet, hogy másként történt. Mindenestre a tény, hogy a szövegbeli újítást azonnal beszüntették, nem az áttérést támasztja alá, hanem épp az ellenkezőjét sugallja. Ha azonban az áttérés nem történt meg, akkor az sem kizárt, hogy két párhuzamos, gyakran mellőzött beszámolónak megvan az értelme. Közülük az egyik a kereszténység elterjedésére vonatkozik a Krím-félszigeten a kazár uralkodás alatt.76 Egy korabeli levél arról számol be, hogy Antal, Boszporusz érseke keresz ténységre térítette a kercsi zsidókat a 9. század közepén, és ez a levél minden kétséget kizáróan eredeti.77 Nem világos, hogy egy zsidó király miért engedélyezte volna a keresztény térítő missziót, főleg zsidó társai körében, saját királysága területén. Ám ha a király valójában nem volt zsidó, akkor sokkal könnyebb megérteni ezt a vallási türelmet. Hasonló problémák merülnek fel azokkal a beszámolókkal kapcsolatban, amelyek a kereszténység terjedéséről szólnak az alánok körében.78 Az alánok a kora 10. században vették fel a kereszténységet, amikor szövetségben álltak a kazárokkal. Ha a kazárok zsidók lettek volna, akkor az lett volna a logikus lépés, hogy saját hitükre való áttérésre ösztönzik az alánokat a kereszténység felvétele helyett. Ehhez hasonló módon az iszlám vallás akkor terjedt el a bolgárok körében, amikor azok kazár uralom alatt álltak, és nincs tudomásunk arról, hogy a kazárok ezt ellenezték volna.79 Ebben az esetben ismét igen külö nös, és nem is túl valószínű, hogy egy zsidó uralkodó ilyen fokú vallási türelmet mutatott volna. 75 „Öt Mózes dirhemről tudunk, amelyeket négy észak-európai készletben találtak, de alapvetően a hagyományos türk jelek/rúnák domináltak a kazár érméken.” Petrukhin, V.: Sacral Kingship i. m. 294. 76 Lásd Thomas S. Noonan: The Khazar-Byzantine World of the Crimea in the Early Middle Ages: The Religious Dimension. Archivum eurasiae medii aevi 10. (1998/99) 207–230. 77 Lásd Howard-Johnston, J.: Byzantine Sources i. m. 170–171.; Constantine Zuckerman: Byzantium’s Pontic Policy in the Notitiae episcopatuum. In: La Crimée entre Byzance et le Khaganat khazar. Ed. Uő. Paris 2006. 78 A felmerülő kérdések és problémák friss tárgyalását lásd Oleg B. Bubenok: Osnovanie alanskoi mitro polin i nachalni etapi khristianizatsia alanov severnovo kavkaza. Drinovski zbirnik 5. (2012) 190–199.; Sergey Ivanov: Religious Missions. In: The Cambridge History of the Byzantine Empire. Ed. Jonathan Shepard. Cambridge (UK) 2008. 305–332., különösen: 320–322. Ivanov rámutatott, hogy számos forrás foglalkozik az alán misszióval, de nem utalnak semmiféle kazár tiltakozásra annak kapcsán. 79 Devin DeWeese: Islamization and Native Religion in the Golden Horde: Baba Tukles and Conver sion to Islam in Historical and Epic Tradition. Cambridge (USA) 1994. 74.
