Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Nagy János: Idősebb Brunszvik Antal közéleti karrierjének vázlata
NAGY JÁNOS 1107 aljegyzőjévé.35 A megyei jegyzői poszt – miként a legfrissebb kutatások is kimutatták – a képzett, jogtudó köznemesek számára az egyik legjobb ugródeszka volt a korban a királyi dikasztériumokban való hivatalvállaláshoz.36 A szakirodalomból tudjuk, hogy a Bécshez, Pozsonyhoz közeli nyugat-dunántúli és északnyugat-felvidéki vármegyék nemessége különösen felülreprezentált volt az egyes királyi dikasztériumok hivatalnoki karában. Ez a földrajzi közelség is megkönynyíthette Brunszvik bejutását ezekbe a pozíciókba.37 1738-ban helytartótanácsi titkári kinevezést kapott, amelyet – szakmai tapasztalatain túl – ugyanúgy korábbi támogatójának, Pálffynak köszönhetett. 38 Önéletírása lapjain felelevenednek a magyarországi nagypolitika formálói is, ki kedvezőbb, ki kevésbé kedvező színben feltüntetve. Ellentmondásos a viszonya Galgóc nagybirtokos családjával, az Erdődyekkel. Erdődy György kamaraelnök, majd országbíró Galgóc birtokosaként – miként az önéletírás több utalásából kiderül – állhatatos ellenlábasa Brunszviknak: a birtokai gyarapításában fáradhatatlan főúrnak éppen a környékbeli köznemesség a legszívósabb ellenfele. Ezek perbeli képviseletét vállalta fel az ifjú Brunszvik az 1730-as években, illetve idővel az 1740-es években saját javainak kikerekítésén munkálkodva maga is szembekerült Erdődy Györggyel. A Magyar Kamara és Brunszvik Antal között 1746-tól húzódó, Bohunicz falu vitatott birtokjogát érintő perbe maga a kamaraelnök is beavatkozott azzal, hogy adományként kérte a királynőtől saját családja számára, ám az uralkodó személyes beavatkozása és Batthyány Lajos kancellár, majd nádor közbenjárása eredményeként végül Brunszvik nyerte meg a pert a birtokkal együtt. 39 Ellenszenve tovább fokozódott, amikor 1749-ben Erdődy országbíró lett, és ezáltal egyben az országbírói ítélőmesteri tisztet betöltő Brunszvik közvetlen hivatali főnöke.40 György testvére, Erdődy Gábor egri püspök viszont pozitív szereplőként tűnik fel Brunszvik életében: ő közvetített például Brunszvik házasságkötésekor. Brunszvik – kollégája, Barinay László helytartótanácsi titkár közvetítésével – 1742-ben megkérte Adelffy János kancelláriai tanácsos lányának, Mária Annának a kezét, ám az apától az akkor még ismeretlen és vagyontalan ifjú kosarat kapott. Kétévi – Brunszvik részéről – „remény és félelem” múltán viszont éppen Erdődy Gábor 35 OSZK Kt. MV I. fol. 5. 36 Sebők Richárd: Professzionalizáció az igazságszolgáltatásban a 18. században. A Királyi Kúria köznemes bíráinak példáján. Századok 150. (2016) 960. 37 Fallenbüchl Zoltán: Mária Terézia magyar hivatalnokai. Bp. 1989. 61. 38 Ember Győző: A M. Kir. Helytartótanács ügyintézésének története 1724–1848. Bp. 1940. 204. 39 A per kezdeteire: MNL OL E 205-a 71. tétel. Magyar Kamara Archivuma. Acta cameralia. A fiskus pere Brunszvik Antal és mások ellen Bohunic birtok ügyében (1746–1752). Erdődy György szerepére: MNL OL A 1 Magyar Kancelláriai Levéltár. Originales referadae (a továbbiakban: A 1). 1752. év. No. 53. A per kimenetelére: OSZK Kt. MV. I. fol. 36., 43. 40 OSZK Kt. MV I. fol. 5., 43., 44.
