Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Shaul Stampfer: Áttértek-e a kazárok a zsidó vallásra?
ÁTTÉRTEK-E A KAZÁROK A ZSIDÓ VALLÁSRA? 112 Al-Masz’údí azt írja, hogy a kazár király és kísérete Harún ar-Rasid uralkodása alatt vette fel a judaizmust, és ennek eredményeként zsidók özönlöttek be a kazár területekre a muzulmán régiókból, illetve a Bizánci Birodalom területéről is, mivel a császár kényszerítette a bizánci zsidókat, hogy térjenek át a keresztény hitre.52 Ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a lakosság nagyobbik része muszlim, és a muzulmán törvények a bevettek. Al-Masz’údínak a kazárok áttéréséről szóló állításai közül három is összevethető külső forrásokkal: a muszlimok helyzete a kazár államban, a zsidók üldözése Bizáncban, valamint a kazár áttérés időpontja. Egyiket sem tudjuk alátámasztani. Külső források ellentmondanak annak, hogy a kazár területeken az iszlám lett volna a vezető vallás a korszakban; nincs bizonyíték arra, hogy a zsidók különösebb üldöztetésnek lettek volna kitéve Bizáncban; az áttérés ideje pedig – amelyet al-Masz’údí szerint 790 és 809 közé kell tennünk – ellentmond annak, amit Cirill és Metód missziójából és ibn Khordadbeh-től tudunk. Más arab nyelvű források pedig még ennél is kérdésesebbek. A legkorábbi héber nyelvű utalás a kazárok zsidó vallására egy bibliai szövegmagyarázatban található, melyet egy Kirkiszáni nevű karaita tudós írt, de ez sem megbízható forrás.53 Kirkiszáni a 10. század első felében élt a mai Irak területén. Tanult tudós volt, de a kazárokról nem volt első kézből szerzett információja, így állításai nem egy szemtanútól, hanem inkább hallomásból származnak. Ezen kívül a zsidó szektákról és csoportokról szóló áttekintésében részletesen bemutatja a zsidó közösségeket, de a kazárokról mint jelentős (vagy jelentéktelen) csoportról nem tesz említést. 54 Christian de Stavelot francia szerzetes, aki leginkább a Máté evangéliumához 868 és 880 között írt magyarázatáról ismert, írásában említést tesz a kazárok zsidó vallásáról, de ő sosem járt a térség közelében, nem volt közvetlen kapcsolata a régióval, és az a tény, hogy szerinte a kazárok Góg és Magóg területének közelében élnek, önmagában árulkodik a forrás megbízhatóságáról. A források csendje Egy erős nép vagy a nép vezetőségének judaizmusra való áttérése nem volt hétköznapi esemény. Ezért jogosan gondolnánk, hogy a korabeli zsidók írásaiban vagy a környező népek irodalmában találunk erre az eseményre válaszokat, reakciókat. Ilyen feljegyzések azonban nem léteznek. Mivel ez kiterjedt jelenség, 52 Al-Mas’udi: Meadows of Gold. Trans. Aloys Sprenger. London 1841. 407. 53 Zvi Ankori: Karaites in Byzantium. New York 1959. 67. 54 Leon Nemoy: Al-Qirqisani’s Account of the Jewish Sects and Christianity. Hebrew Union College Annual 7. (1930) 317–397.
