Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Kulcsár Krisztina: A 18. századi helytartó feladatai és politikai mozgástere Albert szász-tescheni herceg példája alapján
A 18. SZÁZADI HELYTARTÓ FELADATAI ÉS POLITIKAI MOZGÁSTERE 1086 mindössze saját birtokából vagy az általa elítéltek birtokaiból adományozhatott. Az 1567. évi XXVI. tc. erősítette meg, hogy a helytartó 32 jobbágytelekig terjedő mértékben adományozhatott birtokot.22 A 17. század elejétől ezt az adományt már nádori adománynak nevezhetjük.23 A birtokadomány azonban csak nemes részére volt megengedett, hiszen ellenkező esetben nemesítést is jelentett volna, amely kizárólag királyi felségjog volt. A birtokadományra nem a nádor vagy a helytartó tett javaslatot, hanem a birtokért kérvényt kellett benyújtania a nemesembernek, érdemeire hivatkozva, pártfogótól szerzett ajánlással. Ezt követően a nádor elrendelte, vizsgálják meg, jogos-e a kérés, és egyáltalán, szabad-e a birtok. A donációkat a nádori levéltár adománykönyveibe másolták be,24 és ezekből tudjuk, hogy Lotaringiai Ferenc István nem tett ilyen adományokat.25 A másik uralkodói jog, amely csakis a királynőt illette meg, a kitüntetések, rangemelések joga volt. Albert herceg új posztjához kapcsolódóan külön instrukció készült, amely eltért a megszokott nádori instrukcióktól,26 az övé ugyanis nem általános vagy égető gondok megoldását célozta. A fennmaradt „kiegészítés” sokkal inkább a helytartótanácsi hivatali ügymenetet szabályozta.27 Bírói feladatait tekintve viszont nem állí tottak össze újabb utasítást a Hétszemélyes Tábla részére.28 Ezen felül a forrásokból tudjuk, hogy készült számára egy titkos instrukció is,29 de az nem maradt fenn sem a helytartói levéltárában, sem a hagyatékában. A bécsi Államkancelláriában nincs nyoma a fogalmazványnak, az Államtanács iratai között pedig elégett a példány, 30 így nem tudjuk megállapítani, milyen különleges feladatokat kellett ellátnia, és azt sem, vajon kellett-e valamilyen kényes ügyre külön ügyelnie. Néhány támpontot ugyan átvehetünk Lotaringiai Ferenc István instrukciójából, amelyben egyértelműen megjelenik, hogy a nádori méltóság a 18. század első harmadára a kívánatosnál nagyobb súlyt ért el, és ezt ellensúlyozandó kellett a 22 Egy jobbágytelek 32 királyi, azaz mintegy 1600 katasztrális holdat jelentett. Vö. Iványi E.: Esterházy Pál i. m. 76. 23 Uo. 67–68. 24 A nádori levéltár példányai: MNL OL Regnicolaris levéltár, Archivum palatinale, Archivum palatinale comitis Ludovici Batthyány (a továbbiakban: N 12), Lad. 17. Protocollum donationum et consensuum. 25 MNL OL A 1 1732/33. 5. pont és uo. 1766/448. MNL OL Magyar kancelláriai levéltár, Donationales palatinales (a továbbiakban: A 119). 1732 és 1741 között nem jegyeztek be helytartói adományokat. 26 Ehhez vö. Kulcsár Krisztina: Nádorság és ami vele jár. A nádor hivatali feladatai a 18. században Batthyány Lajos példája alapján. In: Batthyány Lajos nádor. Szerk. Móricz Péter. Körmend 2017. 53. 27 MNL OL A 1 1766/2. és uo. A 35 1766. I. No. 6. 28 Uo. A 1 1766/299; ÖStA HHStA KA StR Prot. 1766. Nr. 14. A kancellária előterjesztése, 1766. jan. 3. 29 Uo. 1765. Nr. 2997. 30 Albert titkos instrukciójáról nem található bővebb információ Ember Győző hagyatékában sem, a kijegyzetelt Államtanács-cédulákon. MNL OL Ember Győző hagyatéka (a továbbiakban: P 2093), 150. doboz, Az államtanácsi iratok gépelt kivonatai, 1765:2849.
