Századok – 2019
2019 / 5. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Jakub Štofaník: Medzi križom a kladivom. Reprezentacija sociálneho myslenia v katolíckej cirkvi v prvej polovici 20. storočia (Szeghy-Gayer Veronika)
1074 TÖRTÉNETI IRODALOM Csehszlovákiában a szociálkatolicizmus jóval átpolitizáltabb és nagy mértékben pártokhoz köthető jelenség volt, és tulajdonképpen nem is lehet a politikai keretből kiemelve értelmezni. A kötet második felében szerzőnk a két választott ország keresztényszociális szakszervezeti mozgalmát hasonlítja össze, illetve az utolsó fejezetben egy mikrotörténeti elemzésre is kísérletet tesz. Egy szlovákiai (Korompa), egy csehországi (Duchcov) és egy belgiumi (Borinage) munkásfelkelés példáján elemzi, hogy a helyi katolikus klérus és a keresztényszocialista értelmiségiek hogyan reagáltak a munkások lázadására. A történész végezetül megállapítja, hogy európai összehasonlításban a csehszlovákiai szociálkatolicizmus terjedéséhez elsősorban egyházi személyek, nem pedig világi értelmiségiek járultak hozzá, és a keresztényszocialista munkásegyesületeket is főként a papok irányították. Véleménye szerint ez volt az egyik oka annak, hogy a mozgalom nem jutott el a munkásság minden rétegéhez. Emellett azonban kiemeli, hogy az eddigi állításokkal ellentétben a katolikus egyház egyáltalán nem reagált késéssel a munkásságot érintő problémákra és a szociális kérdésre. A csehszlovákiai kontextusban ugyanakkor az is hátránynak számított, hogy a mozgalom etnikailag sokrétű volt, saját pártokat és egyesületek hoztak létre a csehek, szlovákok, németek és magyarok is, ami legalább négy, egymással párhuzamos, sokszor egymás ellenében formálódó struktúra létrejöttét eredményezte. Ehhez képest Belgiumban a belga és flamand keresztényszocialisták együttműködtek, sőt a külföldről érkező katolikus bevándorlókat is képesek voltak integrálni szervezeteikbe, így a mozgalom sokkal hatékonyabban tudta a katolicizmusra amúgy is jellemző univerzalitást képviselni. Ehhez képest Szlovákiában a szociálkatolicizmus olyan sajátos formákat is ölthetett, mint a második világháború alatti szlovák állam és a klerikálfasizmus. Jakub Štofaník könyve összességében fontos adalékul szolgál nemcsak két szomszédos ország, Csehország és Szlovákia társadalomtörténetéhez, hanem általában az európai katolikus mozgalmak történetéhez is. Szeghy-Gayer Veronika
