Századok – 2019
2019 / 5. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Csikós Gábor – Hegedűs István – Horváth Gergely Krisztián – Ö. Kovács József (szerk.): Területi-társadalmi törésvonalak és a boldogulás útjai. (Vidéktörténet 2.) (Schlett András)
1062 TÖRTÉNETI IRODALOM TERÜLETITÁRSADALMI TÖRÉSVONALAK ÉS A BOLDOGULÁS ÚTJAI Szerk. Csikós Gábor – Hegedűs István – Horváth Gergely Krisztián – Ö. Kovács József (Vidéktörténet 2.) MTA BTK Történettudományi Intézet, Bp. 2019. 372 oldal Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közötti együttműködés eredményeképp 2014-ben létrejött Vidéktörténeti Kutatócsoport tagjai az eddig két tanulmánykötetet jegyző Magyar vidék a 20. században könyvsorozatán kívül az MTA BTK kiadásában egy másik, szélesebb spektrumú, a történeti vidékkutatások valamennyi területe iránt nyitott sorozatot is indítottak Vidéktörténet címmel. Ennek szintén a második kötetét veheti kézbe most a szakember, de a rendkívül érdekes írások olvastán bátran mondhatjuk, hogy a civil olvasó is. Az első kötethez (Életvilágok és társadalmi gyakorlatok a 18‒20. században. Vidéktörténet 1. Bp. 2017.) hasonlóan, a most megjelent második kötet is szélesre nyitja a látóteret, térben és időben egészen a török hódoltság korától az úgynevezett „létező szocializmus” koráig. Amint a cím is mutatja, nagyon nagy területű „szérűről” kellett begyűjteni a gondolati termést. A tanulmányok eltávolodnak a politikatörténeti paradigmától, regionális és térgazdasági összehasonlítások és elemzések mellett számos „mélyfúrás” is helyet kap, erőteljesen építve a történettudomány segéddiszciplínáira, elsősorban a néprajzra, demográfiára, jogtörténetre. Az első szerkezeti egység a Módszertanok címet viseli, melyben regionális és térgazdasági elemzések kapnak helyet. A kezdő tanulmány szerzője, Demeter Gábor ( A fejlettség területi mintázata a dualizmus kori Magyarországon – az agrárszférától az adóztatásig) kliometrikus és regionális módszerekkel reflektál történeti problémákra. A szerző hangsúlyozza, hogy nem kívánja újraírni a történelmet, de egy jelenséget több oldalról is segít szemügyre venni. Új fénytörésben mutat meg más ismert összefüggéseket, így módszerét hasonlíthatnánk a röntgen és a CT felvételek közti különbségekhez is. Demeter érdekes adalékokkal szolgál a kis- és nagybirtok problémaköréhez. Ne feledjük, hogy politikai kurzusok gazdaság- és társadalompolitikai legitimitását meghatározó kérdésről van szó. Jelentős statisztikai térképanyaggal fölfegyverkezve fejti ki gondolatait arról, hogy miként változott a nyereség-kihozatal aránya a kisbirtok és a nagybirtok között a Balkánon és nálunk! Ez fontos dolog volt, hiszen akkoriban a Balkán a magyarok versenytársa a mezőgazdasági termékek európai piacán. A vizsgálódásokban és az egymásnak feszülő érvrendszerekben Magyarországon is leginkább a termelés növelésének szempontja játszotta a főszerepet, de nyilvánvaló, hogy minden birtoknagyságnak meglehet az ideális szerepe a termelés rendjében. Hogy adott esetben melyik üzemnagyság kívánatos, az a művelési ágtól, az éghajlati és talaj-, illetve domborzati viszonyoktól, sőt a terület bel- vagy külterjes kezelésétől is függ. A földek kataszteri értékét növelte a vízrendezés hatása és az, hogy egyre több legelőt törtek föl szántónak, de az igazi áttörést a vasútépítés hozta. Ennek kapcsán fedi föl a szerző, hogy a nagy korabeli oligarchák, mint az Andrássyak vagy a Tiszák, akik politikailag is döntéshozó helyzetben voltak, a vasutak fejlesztési irányát főleg saját birtokaik felé alakították, és ezáltal hatalmas profitnövekményre tettek szert. A szerző mindezek mellett bebizonyítja, hogy Trianon okai közt a nemzetiségi és egyéb problémák mellett a regionális egyenlőtlenségek is döntő szerepet játszottak. A tanulmány így előrevetíti a végső konklúziót: a Trianon-trauma megértéséhez érzékelni kell a századok 153. (2019) 5. szám
