Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Zsupán Edina: A Corvina könyvtár budai műhelye. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállításának eredményei
A CORVINA KÖNYVTÁR BUDAI MŰHELYE 1024 Az így kifestett állomány legmarkánsabb részét azok a már említett kéziratok képezik, amelyek 1470 körül készülhettek a Vitéz János körüli szellemi mozgalom részeként.105 Egyikük, Trapezuntius Grammaticá ja ezt bizonyítja is: a kó dex datált, méghozzá 1470-re.106 Igen értékes kéziratcsoportról van szó, hiszen a Mátyást megelőző nagy korszakból származik, és a hazai írásbeliség fejlődését dokumentálja. Ezekben a munkákban az írás sok helyen már szinte maradéktalanul humanista. A kéziratok egyszerűek, kodikológiai jegyeik – tintavonalazás, a lap széléig kifutó függőlegesek, sűrű sorok, merevebb, fényes réteg nélküli pergamen – a már többször is említett hazai tradíciót képviselik. A kutatás még régen felfedezte az összefüggést az „első címerfestő” munkái és az aranyozott corvina-bőrkötések között. Az általa munkába vett corvinák ugyanis jórészt ilyen kötést kaptak. Nem kizárt, hogy a bőrkötések díszítését és az illuminációt harmonikus egységben kívánták kidolgozni. De számos más kéziratban is látjuk jellegzetes címerét.107 Különleges csopor tot képeznek a korábbi állományok között IV. Vencel cseh király (1378–1419) gazdagon díszített kódexei, amelyekben Vencel címerére az „első címerfestő” festette Mátyásét.108 De ő dolgozott az Encyclopaedia Medicában is. 109 A híres kódex szintén Csehországban készült a 14. és 15. század fordulóján. Az „első címerfestő” az egységesítés mellett nagyobb feladatokat is kapott. Néhány friss másolatot is díszíthetett tetszőleges stílusban.110 Ezek is hűen tük rözik a korabeli firenzei, azon belül is az Attavante-műhely formakincsét. Mégis, ha kategorizálni szeretnénk, ez a mester a kisebb mesterek közé sorolandó, a tőle idegen stíluselemek kevésbé alkotó módon való követése, átvétele kizárja a legkitűnőbb miniátorok köréből. Kiváló keze volt az ornamentikához, munkái pontos rajzolatúak, részletgazdagok, ám a figurák festésénél azonnal megmutatkoztak a korlátai. Nem kizárt, hogy benne azonosíthatjuk a Philostratos-corvina másodlagos mesterét, de részt vett a Ransanus-corvina megalkotásában is (Bp., OSZK, Cod. Lat. 249.). 105 Bp., OSZK, Cod. Lat. 422., 423., 426., 428., 429., 430.; Città del Vaticano, BAV, Cod. Regin. Lat. 1715 (?). Ugyanez a díszítés itáliai eredetű kéziratokon: Bécs, ÖNB, Cod. 138., 140. Az „első címerfestő” címere számos más corvinában is megtalálható, sokszor a címer köré szerény díszítést is helyez. 106 Bp., OSZK, Cod. Lat. 422., f. 42r . 107 Itáliai eredetű kódexekben is (sokszor ezek is kisebb méretűek, pl. Győr, EKK, Armadio No 1); olyan itáliai darabokban is, amelyeknek ismerjük a korábbi tulajdonosát, pl. a Francesco Sassettitől az 1480-as évek végén megvásárolt kéziratokban: Modena, GE BEU, Cod. Lat. 472.; 437. Vagy Handó György kódexében: Bécs, ÖNB. Cod. 224. 108 Bécs, ÖNB, Cod. 2271; Madrid BN, Re. 28. 109 Roma, Biblioteca Casanatense, Cod. Lat. 459. 110 Paris, BnF, Latin 1767; Modena, GE BEU Cod. Lat. 419 = α .O.3.8. További attribúciók is várhatók.
