Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Zsupán Edina: A Corvina könyvtár budai műhelye. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállításának eredményei
A CORVINA KÖNYVTÁR BUDAI MŰHELYE 1014 származik (f. 256 r). 78 (Ez utóbbiban szerepel az 1481-es évszám [f. 201v] 79 ). Ebből a kódexcsoportból azonban három corvina (Ptolemaios, Trapezuntius, Tolhopff) eddigi datálását módosítanunk kell, kifestésük időpontját az 1480-as évek végére kell helyeznünk. (Részletesen erről lásd később.) Az Aristeas-corvina elkészültének időpontja kérdéses – szó volt róla a Beatrix-psalterium kapcsán –, ám a Mátyás-címer ebbe a kódexbe is csupán az 1480-as évek végén került bele. Így voltaképpen nem maradt fenn olyan Francesco da Castellónak tulajdonítható munka, amely 1480 körül a királyi pár számára készült volna. Nem tudjuk tehát, hogy Francesco da Castello mennyiben gazdagította 1480 körül a királyi könyvtárat. Kétségtelen azonban, hogy fontos tagja volt az itáliai könyvművészet égisze alatt formálódó és alapvetően a királyi központba, illetőleg annak környezetébe lokalizálható hazai könyvprodukciónak. Tevékenysége jól mutatja, hogy az új stílus nem csupán az uralkodópár, hanem annak tágabb környezete számára is vonzó volt. Az érkező mesterek pedig adott esetben nem tagadták meg a főpapok és vezető hivatalnokok felkéréseit, megrendeléseit. Műhelystruktrúra 1480 körül A fenti példák jól elkülöníthető stílusok, iskolák együttes jelenlétéről és ezek egyedi összeilleszthetőségéről árulkodnak. Nem tudjuk azonban, hogy több mester jelenléte egy kódexben egyfajta belső hierarchián alapuló „munkamegosztás” következménye-e, vagy azt a készítési folyamat elhúzódása, töredezettsége, időbeli hiátusok okozták. Feltárásra vár a helyi (közép-európai) és az itáliai mesterek egymáshoz való viszonya, valamint a helyi stílusok és az itáliai stílusok interakciója már ebben a korai időszakban is. Legutóbb Mario Marubbi hívta fel a figyelmet arra, hogy a Francesco da Castello nevével fémjelzett Kálmáncsehi-breviarium számos díszített oldalán a helyi gótikus miniatúraművészet hatásai figyelhetők meg.80 A helyi elemeket saját képére formálta az itáliai mester, koherens reneszánsz díszítést alkotott belőlük, melyben sehol sem érződik stílustörés. 78 Fotók a kódex díszített oldalairól: https://bit.ly/2S8cvdn , letöltés 2019. jún. 20. 79 A kódexben f. 201v-n a következő áll: Hunc librum breviarii et missalis fecit scribi venerabilis pater dominus Dominicus prepositus ecclesie Albensis regnante serenissimo principe domino Mathia dei gracia Rege Hungarie, Bohemie etc. Anno domini Millesimo Quadringentesimo Octuagesimo primo. Nativitatis eiusdem dominici prepositi Anno Quadragesimo Nono. Manu propria. („Ezt a breviári umot és missalét tartalmazó könyvet a tiszteletre méltó Domonkos atya, a fehérvári egyház prépostja íratta le a felséges uralkodónak, Mátyásnak, Isten kegyelméből Magyarország és Csehország királyának uralkodása idején, 1481-ben. Ugyanazon Domonkos prépost születésének 49. évében. Sajátkezűleg.” Lang Judit fordítása.) 80 Mario Marubbi szóbeli közlése alapján.
