Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Zsupán Edina: A Corvina könyvtár budai műhelye. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállításának eredményei
A CORVINA KÖNYVTÁR BUDAI MŰHELYE 1008 pontosan datálni a kutatás, készítésüket 1476 és 1490 közé teszik. 49 A fentiek ismeretében nem tartjuk elképzelhetetlennek, hogy a kárpitok már jelen voltak a palotában akkor, amikor a könyvfestők a tárgyalt kódexeket kézbe vették. A pompás textíliák pedig rendkívüli reprezentációs erejüknél fogva akár a rajtuk látható címertípus önkéntelen követésére is késztethették a miniátorokat. A címerek időben történő és helyes korrigálása ugyanakkor szintén Buda felé mutat, hiszen ilyen finomhangolás nagyobb távolságból szinte lehetetlen lett volna. Nagy valószínűséggel tehát ez a címertípus az egyik fő irányadó abban a kérdésben, hogy Rossellinek mely illuminációit kell budainak tartanunk. Reneszánsz transzfiguráció: a budapesti Regiomontanus-corvina A budapesti Regiomontanus-corvina (OSZK, Cod. Lat. 412.)50 egy másik típusú érvet is kínál a budai Rosselli-oeuvre meghatározásához, egyben pedig a budai műhely olyan eljárásmódját hordozza magában, amely az udvari könyvkészítés folyamán mindvégig nagyon jellemző volt. Ugyanakkor a fennmaradt corvinák közül talán a legszemléletesebben tükrözi az átmenet időszakát, valamint azt, hogy mennyire szervesen támaszkodott a királyi könyvtár, azon belül is a budai kódexkészítés, a megelőző korszak szellemi örökségére. A kódex reneszánsz címlapját (f. 1r) Magyarországon elsőként Csapodi Csaba tulajdonította óvatosan Francesco Rossellinek.51 A korábbi kutatás – a többi Rosselli-illuminációhoz hasonlóan – Francesco di Antonio del Chierico munkájának tartotta, vagy az ő műhelyébe sorolta.52 A kézirat harmadik folióján, a mű kezdeténél azonban teljesen más jellegű, a közép-európai gótikus könyvfestészet stílusában megalkotott díszítést találunk. Hoffmann Edith a kódexet firenzei eredetűnek tartotta, amelybe Budán került a gótikus dekoráció. 53 Sajnálatos módon elvetette André de Hevesynek azt az álláspontját, hogy a teljes kódex a budai műhelyben készült volna.54 Hevesy ezt a kéziratot hozta fel ugyanis példaként a budai műhely vegyes jellegére, a benne működő mesterek különböző – itáliai, német és magyar – származására.55 Hevesy nem járt messze az igazságtól. 49 Isabella Bigazzi: Il drappo d’oro del trono di Mattia Corvino. In: Mattia Corvino e Firenze. Arte e umanesimo alla corte del re di Ungheria. A cura di Péter Farbaky et al. Firenze 2013. 36–41. és Kat. 14 (Kollár Csilla). Legújabb leírását lásd Kiállítási katalógus i. m. (Kollár Csilla). 50 Legújabb, részletes leírását lásd Kiállítási katalógus i. m. Kat. B2 (Rozsondai Marianne, Zsoldos Endre, Zsupán Edina). 51 Csapodi Cs.: Bibliotheca Corviniana i. m. Nr. 33. 52 Hoffmann E.: Régi magyar bibliofilek i. m. 80.; Csapodi, Cs.: The Corvinian Library i. m. Nr. 568. 53 Hoffmann E.: Régi magyar bibliofilek i. m. 80. 54 Uo. 139. jegyz. 55 Hevesy, A.: Les miniaturistes i. m. 12.
