Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Zsupán Edina: A Corvina könyvtár budai műhelye. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállításának eredményei
ZSUPÁN EDINA 1001 Évának, Rozsondai Mariannénak és Mikó Árpádnak köszönhetően hozott számottevő eredményeket.18 Szintén Mikó Árpádé számos budai eredetű kódex részle tes feltárásának az érdeme, de ő tisztázta a Francesco da Castello- és a Cassianuscsoport stiláris összefüggéseit és hatásmechanizmusait is.19 Ezen a téren Wehli Tünde kutatásait is említenünk kell.20 Az állomány eredetének tisztázásában legutóbb Pócs Dániel ért el jelentős eredményt Handó György könyvtárának azonosításával.21 A továbblépést elsősorban a kódexek szisztematikus és részletes feltárása tette lehetővé. A kéziratok kodikológiai, paleográfiai, művészettörténeti, tartalmi, liturgiatörténeti, a provenienciát illető, hálózatszempontú, humanizmus-, eszme- és irodalomtörténeti sajátságainak együttes vizsgálatára volt szükség. E munka során a kéziratok apró, ám mégis lényegi sajátságai kerültek napvilágra, melyeknek köszönhetően elkezdett kirajzolódni egy bonyolult összefüggéshálózat a Corvina egyes darabjai között, s ezáltal a rendszer mintegy önfeltáróvá vált. Mindez nem nélkülözhette a korábbi, sokszor feledésbe merült eredmények megértését, mérlegelését, valamint a téma tágabb kontextusba helyezését sem, különösen az itáliai fejedelmi könyvtárak analógiái, az uralkodói reprezentáció szerepe, a humanista kánonok, kapcsolatrendszerek tekintetében. Új szempontrendszer alakult ki tehát, minek következtében sikerült szakítani a korábbi kutatás eredményeket már nem hozó, ám mégis újra és újra ismétlődő gondolati sémáival. Mindezek közül mégis ki kell emelnünk a paleográfiai és kodikológiai szempontot, amely alapvető mértékben járult hozzá a „hazai” kéziratok lokalizációjához, 18 Például Koroknay Éva: Magyar reneszánsz könyvkötések. Kolostori és polgári műhelyek (Művészet történeti füzetek – Cahiers d’histoire de l’art 6.) Bp. 1973.; Marianne Rozsondai: Die Bibliotheca Cor viniana und die Corvineneinbände. Neue Erkenntnisse zu ihrer Beurteilung. In: Bibliotheksmanagement – Kulturmanagement: Vorträge und Berichte, 24. Österreichischer Bibliothekartag, Innsbruck, 3–7.09.1996. Hrsg. Maria Seissl. (Biblos-Schriften 168.) Innsbruck 1998.; Uő: Über die Einbände der in München aufbewahrten Corvinen. In: Ex Bibliotheca Corviniana. Die acht münchener Hand schriften aus dem Besitz von König Matthias Corvinus. Hrsg. Claudia Fabian – Edina Zsupán. (Supplementum Corvinianum I.) Bp. 2008. 143–152.; Rozsondai Marianne: A magyarországi könyvkötés a gótikától a művészkönyvekig. Fél évezred magyar kötéstörténete. Megjelenés alatt. Továbbá számos kötésleírását lásd Kiállítási katalógus i. m.; Pannonia regia. Művészet a Dunántúlon 1000–1541. Szerk. Mikó Árpád – Takács Imre. Bp. 1994. Kat. IX-3. (Mikó Árpád); Mikó Árpád: A Bibliotheca Corviniana és az aranyozott corvina-bőrkötések. In: MONOKgraphia. Tanulmányok Monok István 60. születésnapjára. Szerk. Nyerges Judit – Zvara Edina. Bp. 2016. 510–514. 19 Pannonia regia i. m. Kat. IX-5. (Mikó Árpád); Mikó Árpád: Über den Miniator der Wolfenbütteler Tolhopff-Corvine. In: Corvina Augusta. Die Handschriften des Königs Matthias Corvinus in der Herzog August Bibliothek Wolfenbüttel. Hrsg. Edina Zsupán (Supplementum Corvinianum III.) Bp. 2014. 223–255. Számos kódexleírását lásd Kiállítási Katalógus i. m. 20 Lásd Hoffmann E.: Régi magyar bibliofilek i. m. kiegészítéseit; Wehli Tünde: Megjegyzések Váradi Péter Decretalisának kifestéséhez. Magyar Könyvszemle 101. (1985) 280–287.; Uő: Franciscus de Cas tello Ithallico Budán. In: Pannonia regia i. m. 411–412., valamint Uo. Kat. IX-6, IX-7, IX-8, IX-9.; Uő: Influssi lombardi nella miniatura della corte di Mattia Corvino. Arte Lombarda 139. (2003) 81–86. 21 Pócs Dániel: Handó György könyvtára. Ars Hungarica 42. (2016) 309–338.
