Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Shaul Stampfer: Áttértek-e a kazárok a zsidó vallásra?
ÁTTÉRTEK-E A KAZÁROK A ZSIDÓ VALLÁSRA? 102 jelentettek volna egy harcoló, félnomád közép-ázsiai népnek. Emiatt széles körű konszenzus mutatkozik a kutatók között arról, hogy noha a kazárok a judaizmust elfogadták, annak rabbinikus formáját nem feltétlenül vették fel, azt azonban még senki sem tisztázta, hogy ez pontosan mit is jelent.4 Lehetne úgy érvelni, hogy a kazárok a ju daizmus egy szinkretikus vagy részleges formáját vették fel, vagy úgy, hogy egyszerűen egy absztrakt monoteisztikus teológia mellett kötelezték el magukat. Ugyanakkor a kortársak tisztában voltak azzal, hogy ki a zsidó. Egy középkori személy – muszlim, keresztény, zsidó – számára a „zsidó” rabbinikus zsidót jelentett. Zsidók és nem zsidók is úgy vélekedtek, hogy a zsidó lét részét képezi az áttérési rituálé, valamint a zsidó törvények egésze vagy nagyobb része iránti elköteleződés.5 A zsidó törvények legismertebb kifejeződései a sábát és a kóser étrend megtartása voltak, s ezek egész biztosan nehézséget okoztak volna a kazároknak. Ugyanakkor bizonyítékok nélkül nem könnyű elfogadni azt a feltételezést, miszerint a 9. századi Kazáriában létezett volna valamiféle 21. századi humanista judaizmus. Összefoglalva: ezt az elsőként feltett kérdést még senkinek sem sikerült kielégítően megválaszolnia. A második kérdés: ki akarta, hogy a kazárok áttérjenek a zsidó vallásra? A keresztény és muszlim gyakorlathoz hasonlóan léteztek volna zsidó misszionáriusok? Erre semmiféle bizonyíték nincs. Egyesek azt állítják, hogy a Kazár Birodalmon átutazó zsidó kereskedők6 vagy gazdag zsidó üzletemberek 7 ösztönözték az átté rést, érvelésük azonban nem túl meggyőző. Harmadszor: miért akarna egy nép vagy annak vezető rétege áttérni a judaizmusra? Néhányan amellett érvelnek, hogy a zsidó vallás felvétele a kazárok bölcs stratégiai döntése lehetett, hiszen ezáltal elkerülhették, hogy a keresztény–muszlim konfliktusban valamelyik fél oldalára kelljen állniuk.8 De ez nem lett volna semle ges lépés, sem pedig okos döntés. A keresztények jobban örültek volna, ha a kazárok Krisztus keresztrefeszítőinek vallását veszik fel, mint ha a muszlim vallást? A muszlimok pedig tényleg kevésbé bánták volna, ha a kazárok a Mohamedet elsőként elutasító zsidók hitét választják, mint a kereszténységet? A politikai előnyre vonatkozó állítás meglehetősen spekulatív. A források alapján ugyanis arra vonatkozóan sem 4 Boris Rashkovski: Khazaria/Khazarija Problema vybora konfessional’noj orientacii. Vostok/Oriens (2010) 1. sz. 25–39. 5 A témáról lásd Shaye J. D. Cohen: The Beginnings of Jewishness: Boundaries, Varieties, Uncertainties. Berkeley 1999., különösen: 140–174. 6 Omeljan Pritsak: The Khazar Kingdom’s Conversion to Judaism. Harvard Ukrainian Studies 2. (1978) 261–81. Ezt a lehetőséget a későbbiekben részletesebben is tárgyalom. 7 Ahatanhel Krymskyi tézisének bemutatását lásd Oleg B. Bubenok – Oleksij Oleksandrovich Khamrai: Alternativna gipoteza A. U. Krymsovo pro chas i obstavini iyudaizatsii khozariv. In: Skhid i dialog tsivilizatsii. Ed. Oksana D. Vasiliuk – Nataliya M. Zub. Kiev 2012. 57. Mielőtt Krymskyi tézisét elvetnénk, ne felejtsük el, hogy ő a sztálini titkosrendőrség ellenőrzése alatt írt. 8 Ennek a vélekedésnek az összefoglalását lásd Peter Golden: The Conversion of the Khazars to Judaism. In: The World of the Khazars i. m. 152., illetve az általa hozott Artamanov idézet.
