Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - C. Tóth Norbert: Hol lakott Szilágyi Erzsébet, amikor Budán élt? Hozzászólás a nyéki királyi kúria történetéhez
C. TóTH NORBERT 991 anyjukat, Kálozi Lukács leányát, Borbálát fiúsító és őt a nagybátyja birtokaiba iktató oklevelek átírását.177 Az oklevélben szereplő Nyéki Miklós fia, István azonban nagy valószínűséggel azonos az 1391-ben Nyéki Balázzsal együtt adományt nyerő Zámori Miklós fiával, Istvánnal. 178 Bármiképpen zajlottak is az események, Balázs halála után Nyék birtok valamikor királyi kézre jutott, majd azt a földvári (Tolna megye) Zubor család „ősei”,179 de Nassis Domokos fiai, János és Zubor, illetve leánytestvérük, Marika és férje, de Chesamis Máté fia, Jakab szerezhették meg 1396 után, de még 1416 előtt.180 Könnyen elképzelhető, hogy e Jakab 1403–1404 fordulóján kárpótlásként kapta meg a birtokot a helyett a budavári ház helyett, amelyet 1403 júniusában nyert el, mert a király hűségén maradva anyai unokatestvérével (consobrinus ), Zuborral megvédték Buda várát a felkelőktől. 181 Akár Zubor, akár Jakab nyerte el adományul Nyéket, a későbbiekben a birtok de Chesamis – utóbb földvári vagy pataji Zubor – Jakab, majd utódai kezén volt: 1465-ben említik Zubor János nyéki officiálisát.182 A birtok megszerzése egyébként jól illeszkedik ahhoz az általánosan megfigyelt „szokáshoz”, amely szerint az újonnan királyi méltóságot vagy tisztséget elnyertek igyekeztek olyan földet szerezni maguknak, ahonnan a királyi udvar kényelmesen elérhető volt vagy ahová udvari időzéseik során visszavonulhattak.183 A Tolna megyében és Fejér megye solti járásában birtokokkal rendelkező Földvári Zubor Jánosnak azonban az általa viselt tisztségek okán (baranyai, győri és tolnai alispán)184 már nem volt szüksége a „távoli” Buda mellett fekvő Nyékre. E birtokok gazdái egyébként is sűrűn cserélődtek: amennyiben az adott személyek kiszorultak az udvarból, „csere”185 vagy, mint jelen esetben, adásvétel révén olyan szemé lyek szerezték meg, akik éppen akkoriban jutottak pozícióhoz az udvarban. 186 177 ZsO II. 6988. sz. (DL 107243.). Az 1409. évi oklevélben a családi viszonyok leírásába valami hiba csúszhatott, mivel a jelenlegi formájában értelmezhetetlen. 178 ZsO I. 2170. sz. 179 Vö. Engel Pál: Magyar középkori adattár. Magyarország világi archontológiája 1301–1457. Közép kori magyar genealógia. (Arcanum Digitéka–CD-ROM) Bp. 2001. Zubor (földvári, pataji). 180 Domokos fiainak pályájára lásd Arch. 1301–1457. II. 174. 181 Vö. Neumann Tibor – Pálffy Géza: Főkapitányi és főhadparancsnoki adományok a 15–16. századi Magyarországon. Levéltári Közlemények 80. (2009) 227. 182 DL 16262. 183 Tringli I.: Pest megye i. m. 93–94. 184 C. Tóth Norbert – Horváth Richárd – Neumann Tibor – Pálosfalvi Tamás – W. Kovács András: Magyar ország világi archontológiája 1458–1526. II. Megyék. (Magyar Történelmi Emlékek – Adattárak) Bp. 2017. (a továbbiakban: Arch. 1458–1526. II.) 43., 113., 270. 185 Vö. például a Drágfiak esetével, lásd C. Tóth Norbert: Szász vajda utódainak felemelkedése és buká sa. A család vázlatos története 1365–1424 között. In: A Szilágyság és a Wesselényi család (14–17. sz.). Szerk. Hegyi Géza – W. Kovács András. (Erdélyi Tudományos Füzetek 277.) Kolozsvár 2012. 138. 186 Tringli I.: Pest megye i. m. 95.
