Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - C. Tóth Norbert: Hol lakott Szilágyi Erzsébet, amikor Budán élt? Hozzászólás a nyéki királyi kúria történetéhez
HOL LAKOTT SZILÁGYI ERZSÉBET, AMIKOR BUDÁN ÉLT? 976 Ezért Ambrus őrkanonok társai nevében is eltiltotta a királyt és Ráskai Balázst a major további elfoglalva tartásától és használatától. 83 A tiltakozást követően, a szöveg alapján legkésőbb 1486 első felében, a kancelláriában egy kérvényt is benyújtottak,84 amelyben taktikát váltva immáron elfo gadva azt, hogy a király ellenében nem sok esélyük van visszaszerezni a birtokot, inkább az elmaradt bért kérték. A kérelmet érdemes ismét szó szerint idéznünk – Csánki Dezső modernizált fordításában –, mivel abban a terület későbbi sorsára rendkívül fontos megjegyzés található: „Legkegyelmesebb úr, felséges király! Van nekünk egy pusztánk vagy majorunk, földekkel és rétekkel, királyi felséged nyéki kúriájának szomszédságában, de már ahhoz elfoglalva; amelytől felséged boldog emlékű szülője, és ő előtte mások is, bizonyos haszonbért fizettek egyházunknak Isten örök tiszteletére; csupán felséged idejétől fogva, két év óta maradt el ez a bérfizetés. Méltóztassék azért felséged kegyesen elrendelni, hogy e két év haszonbére e mi szegény egyházunknak és kanonokjainak megfizettessék, hogy annál nyugodtabban és ájtatosabban imádkozhassunk felségedért a mindenek Uránál.” 85 Mielőtt következtetéseinket levonnánk, idéznünk kell további három forrás szövegét. Az első a budai káptalan 1488. január 18-ai oklevele Ambrus őrkanonok tiltakozásáról, ennek teljes szövegét nem ismertetve újra, lényegi információja az, hogy a király elfoglalta a majort és Ráskai Balázs budavári udvarbíró kezére adta.86 A másik kettő szintén egy-egy kérvény, mindkettőt már Mátyás halála után II. Ulászló királyhoz szándékoztak benyújtani. Az időben korábbiból, a Ráskai Balázsnak már az új király uralkodása alatti tisztségviselése idejére (1490. szeptember 19.–1492. december 8.)87 keltezhető kérvényből az eddigieken túl csak annyit tudunk meg, hogy a majort még mindig a király nevében tartja elfoglalva az udvarbíró, a bérleti díjat pedig továbbra sem fizeti.88 A következő, immár az új budavári udvarbíró, Báncsai András hivatali idejére (1493. 83 Uo. 84 A kérvényekre általában lásd Szilágyi Loránd: Írásbeli supplicatiók a középkori magyar administra tióban. Levéltári Közlemények 10. (1932) 157–173. 85 Csánki D.: Kuncz ispán i. m. 704–705. (Serenissime domine rex gratiosissime. Est quoddam predium seu allodium cum terris et pratis vicinum ad curiam Maiestatis vestre regie in Nyek, iam occupatum ad illam, de quo felicis memorie genitrix vestra et alii ante eam certum censum ecclesie nostre ob perpetuum cultum divinum solverunt; solum a tempore maiestatis vestre his duobus annis est cessatum. Dignetur igitur maiestas vestra gratiosa mandare, ut dictorum duorum annorum census ipsi pauperi ecclesie et eius canonicis solvantur, ut eo quietius et devotius Altissimum pro sacra maiestate vestra valeamus exorare. – Uo. 724., DF 238068.). 86 DF 238070. (Csánki D.: Kuncz ispán i. m. 704., magyar fordítása 1485. évvel). 87 Az évkört Ulászló magyar királyi koronázásának a napja (Neumann Tibor: II. Ulászló koronázása és első rendeletei. Egy ismeretlen országgyűlésről és koronázási dekrétumról. Századok 142. [2008] 318.) és Ráskai utolsó említése (DL 82040.) adja meg. 88 DF 238071.
