Századok – 2019

2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - C. Tóth Norbert: Hol lakott Szilágyi Erzsébet, amikor Budán élt? Hozzászólás a nyéki királyi kúria történetéhez

HOL LAKOTT SZILÁGYI ERZSÉBET, AMIKOR BUDÁN ÉLT? 974

halála után történteket részletezték, hanem kitértek a bérbevétel előtti időszakra is. Eszerint Mátyás király anyja majorjukat erőszakkal foglalta el és akaratuk ellenére birtokolta, majd bizonyos idő elteltével birtoklás címén évi 16 aranyforint bérleti díjat fizetett nekik.67

(Mondanunk sem kell, hogy Csánki Dezső kétségbe vonta az erőszakos foglalás leírását.)

68 A kanonokok elbeszélését nincs okunk kétségbe vonni. Szilágyi Erzsébetnek 1458 eleji Budára érkezése,69

illetve fia odaérkezése (febr.

16.)70 után nyilvánvaló

an laknia kellett valahol. Erre a királyi palota szóba sem jöhetett, ellenben a királynék óbudai palotája, vára annál inkább, mivel az az 1440-es évektől Hunyadi János kezén volt.71

S noha nem tudjuk, hogyan alakult ő, illetve fia, László halála után a vár sorsa, feltehetően továbbra is Szilágyi Mihály, illetve az özvegy embereinek birtokában maradt. Akármi is történt azonban Hunyadi László 1457. márciusi kivégzése után, 1458. október közepén még biztosan Erzsébet kezén volt a vár, hiszen ő utasította ottani várnagyait.72

Ám alig fél évvel később már királyi várnagy állt a vár élén és óbuda Podjebrád Kunigunda/Katalin és Mátyás király esküvőjéig úgy is maradt (ezt jól mutatja, hogy az óbudai várnagyok egyúttal budavári udvarbírák is voltak). A lakodalom, azaz 1461 júniusa után, talán kora ősszel, az uralkodó valószínűleg átadta a várat feleségének.73

Mindez azt jelenti, hogy az 1458–1459. év fordulójától a király anyjának már elvi lehetősége sem volt arra, hogy az óbudai várban lakjon. A fentiekkel összhangban áll, hogy Szilágyi Erzsébettől ebből az időszakból egyetlen olyan levél sem maradt fenn, amelyet óbudán keltezett volna,74 illetve egyetlen olyan híradás sem ismert, amely akár

csak utalna óbudai tartózkodására.75

Okleveleink hallgatása és a kanonokok pana

-67 „quod licet annis superioribus quondam illustris domina Elizabeth, genetrix serenissimi principis domini Mathie Dei gratia regis Hungarie, Bohemie, etc. [...] domum allodialem eiusdem ecclesie Sancti Stephani inter Budam et possessionem Nyek vocatam in comitatu Pilisiensi adiacentem absque annuentia et voluntate canonicorum [...] pro se violenter occupaverit et annis certis preter omnem voluntatem eorundem occupative tenuerit. [...] Nichilominus tamen ratione conservationis eiusdem pro censu seu pensione annuali eisdem canonicis [...] singulis ipsis annis singulos sedecim florenos auri persolvisset.” – DF 238069. (Csánki D.: Kuncz ispán

i. m. 723–724.) és DF 238070. (Csánki D.: Kuncz ispán i. m. 704., magyar fordítása 1485. évvel).

68 Csánki D.: Kuncz ispán

i. m. 707.

69 Az első ismert adatunk budai tartózkodására 1458. márc. 12-ről van (DL 15220.), de minden bizonnyal Mátyás megválasztása idején is már Pesten tartózkodott.

70 Horváth Richárd: Itineraria regis Matthiae Corvini et reginae Beatricis de Aragonia (1458–[1476]–

1490). (História Könyvtár. Kronológiák, adattárak 12.) Bp. 2011. 62.

71 Arch. 1301–1457. I. 379.

72 SZEL II. 242. (1458. okt. 13.).

73 Az uralkodó embere utoljára 1461. aug. 17-én szerepel (DF 236426.).

74 Vö. a keltezési helyeivel (C. Tóth N.:

Szilágyi Erzsébet „udvara”

i. m. 105–106.).

75 1462. aug. 24. (Módy György:

Földesúri kúriák és várkastélyok Debrecenben. In: Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai. [A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59.] Debrecen, 2006. 130. 39. jegyzet [„MOL Céhiratok 3. sz.”, 1956-ban elpusztult szövege alapján]. Vö. az