Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - C. Tóth Norbert: Hol lakott Szilágyi Erzsébet, amikor Budán élt? Hozzászólás a nyéki királyi kúria történetéhez
HOL LAKOTT SZILÁGYI ERZSÉBET, AMIKOR BUDÁN ÉLT? 970 Bármiképpen is jutott Bernardi Ferenc a major birtokába, minderre Ferenc Magyarországra érkezése (1373)33 után kerülhetett sor. A major ettől kezdve mintegy fél évszázadon át az ő tulajdonában állt. Ferenc magyarországi tevékenységének bemutatása nem feladata tanulmányunknak, így továbbra is Kunc ispán majorjának történetét követjük nyomon. Bernardi Ferenc a kezén lévő birtokok közül még 1391 decembere előtt a majorhoz tartozó budavári házát eladta Kanizsai János esztergomi érseknek.34 Az adásvételt azonban csak két évvel később, 1393 szeptemberében foglalták írásba Buda város tanácsa előtt: eszerint Ferenc 2600 aranyforintért eladta a budavári házát az érseknek, és egyúttal örökre vissza is bérelte azt, a bérleti összeg biztosítékául pedig a major jövedelmeit kötötte le (a bérleti díj örökjavadalomként szolgált a székesegyház világítószereire, valamint a Szent Kereszt-oltár és a Szent István társaskáptalan részére).35 Úgy tűnik, Ferenc ezután is folyton pénzhiányban szenvedett, mert 1409. július 28-án – ismételten – Buda városának tanácsa előtt két évre elzálogosította a Buda városa mellett fekvő allódiumát tartozékaival, haszonvételeivel, a rajta lévő házakkal – kivéve egy ott fekvő kőházat a gyümölcsös kerttel – kétszáz aranyforintért Rozgonyi Simon országbírónak.36 Ugyanezekkel a feltételekkel – kivéve a kétéves időszakot – 1416. május 1-jén a macsói bánoknak, Galgóci (Újlaki)37 Lászlónak és Imrének zálogosította el a majort. 38 A major végleges elvesztéséhez vezető lépések az 1419-es évig nyúlnak viszsza, amikor az esztergomvári Szent István társaskáptalan, illetve a székesegyházi Szent Kereszt-oltár rektora az esztergomi vikárius előtt panaszt tett Bernardi Ferenc ellen. Eszerint Ferenc az 1393. évi, a budai ház örökbérlete fejében nekik járó évi 30, illetve 20 aranyforintos bérleti díjat immáron 16 éve nem fizeti. Ferenc azzal védekezett, hogy 1403-ban a király őt is elfogatta,39 javait, így házát is lefoglaltatta, később pedig szegénysége miatt a házat nem tudta felújítani, ezért Kanizsai János esztergomi érsek mentesítette őt a bérleti díj fizetése alól. A felek végül abban állapodtak meg, hogy Ferenc visszamenőleg, Kanizsai érsek halálától 33 Teke Zs.: Firenzei üzletemberek i. m. 131.; Arany K.: Firenzeiek i. m. 493. 34 Az érsek és Bernardi Ferenc ügyleteire lásd Mályusz E.: Zsigmond király i. m. 161–162., illetve részletes felsorolásuk Arany K.: Firenzeiek i. m. 493. 35 Csánki D.: Kuncz ispán i. m. 693–694., vö. 1393. szept. 9. (BTOE III. 157.; ZsO I. 3072. sz.) és szept. 30. ([Knauz Nándor:] Az esztergomi főkáptalan fekvő s egyéb birtokaira vonatkozó okmányok tára. Pest 1871. Kézirat gyanánt. [a továbbiakban: EFB] 90.; BTOE III. 160. sz.; ZsO I. 3118. sz.). 36 BTOE III. 528. sz. (ZsO II. 6943. sz.). 37 Arch. 1301–1457. II. 250. 38 Csánki D.: Kuncz ispán i. m. 695., vö. BTOE III. 675. sz. (ZsO V. 1844. sz.). 39 Az 1403 elején kitört, Kanizsai János esztergomi érsek vezette királyellenes felkelés leverése után az uralkodó lefoglalta az érsekség vagyonát is, s Bernardi Ferenc mint Kanizsai esetleges embere kerülhetett rövid időre fogságba. Az érsekséggel kapcsolatos eseményekre lásd C. Tóth Norbert: Az esztergom-szentistváni prépostság második vizitációja. Egyháztörténeti Szemle 15. (2014) 3–23., 13–16.
