Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - Ágoston Gábor: Oszmán hadügyi változások a 16–18. században
ÁGOSTON GÁBOR 971 kígyókkal, százlábú férgekkel, skorpiókkal s ha ezt a dobozt felnyitnánk, ezek országunkra kiáradnának s a népet elpusztítják, megölik. Egymástól így hallották, ebben a hiedelemben nőttek fel s e téves hitben meg is maradtak. Ezt a dobozt nem kell felnyitani, a világ az én időmben el ne pusztuljon, így szólt mindegyik, s császáraink és királyaink mindegyike egy-egy lakatot tett rá. Most azonban szükséges volt, mi felnyitottuk és a doboz teljesen üres, éppen semmi sincs benne. Sajnos, hogy ily hiedelemben töltöttük mostanáig az életünket.” 26 A keresztény csapatok fölényét az oszmánok is érzékelték. A mezőkeresztesi csatában (1596) részt vett Haszán Kjáfi török emlékíró így panaszolta el, hogy a magyar és német puskások tűzereje felülmúlta az oszmánokét: „Mostanában az ellenség felülkerekedett némely (újonnan) feltalált harci eszköz használatával. Puskákat és ágyúkat, azaz számtalan fajta puskát és ágyút találtak fel, amelyeket fölös számban használnak. A mi katonáink azonban az efféle fegyvereket elmulasztják használni, s lehet, hogy még a régen használt fegyverek használatát is elhanyagolják.”27 Jemiscsi Haszán pasa nagyvezír pedig 1603 májusában a követ kező felterjesztést küldte a Portára: „Mivel az átkozottak katonáinak java gyalogos és puskás, az iszlám katonáinak zöme viszont lovas, kevés közte a gyalogos, s más, puskához szokott mester pedig alig van, ezért az összecsapások idején és várostromnál komoly nehézségeket kell elviselni.” 28 Haszán Kjáfi emlékiratát és Jemiscsi Haszán pasa jelentését az oszmán katonai hanyatlás és hadügyi átalakulás kapcsán a többi között Vernon Parry angol és Halil İnalcık török történész is idézte 1975-ben és 1980-ban megjelent tanulmányában. İnalcık úgy látta, hogy a Porta a Habsburg katonai fölényt a többi között a puskákkal felszerelt gyalogos elit janicsárok számának emelésével, valamint újabb puskás zsoldos egységek felállításával kívánta ellensúlyozni.29 Magam is hasonlóan véle kedtem korábbi cikkeimben, és az akkor rendelkezésre álló adatok alapján úgy gondoltam, hogy a Porta a tizenöt éves háború tapasztalatai miatt, a keresztény seregek tűzerőben mutatkozó fölényét ellensúlyozandó emelte meg a janicsárok létszámát, illetve fogadott fel zsoldos puskásokat az adózó ráják közül. 30 26 Karácson Imre: Pecsevi Ibráhim Tárikhjából. In: Uő : Török történetírók III. Szerk. Szekfű Gyula. Bp. 1916. 126–127. Az eredeti szöveget lásd İbrahim Peçevi: Tarih-i Peçevi. Istanbul 1864–1866. II. 187–188. 27 Karácson Imre: Az egri török emlékirat a kormányzás módjáról. Bp. 1909. 20. 28 Dávid Géza – Fodor Pál: Magyar vonatkozású török államiratok a tizenöt éves háború korából. Had történelmi Közlemények 30. (1983) 485. Az eredeti iratot lásd Cengiz Orhonlu: Telhisler. İstanbul 1970. 98. 29 Vernon J. Parry: La manière de combattre. In: War, Technology and Society in the Middle East. Eds. Vernon J. Parry – Malcolm Edward Yapp. London 1975. 218–56.; İnalcık, H.: The Socio-Political Effects i. m. 195–217.; Uő : Military and Fiscal Transformation in the Ottoman Empire, 1600–1700. Archivum Ottomanicum 6. (1980.) 288. 30 Ágoston Gábor: Az európai hadügyi forradalom és az oszmánok. Történelmi Szemle 37. (1995) 465–485.; Uő : Habsburgs and Ottomans i. m.; Uő: Ottoman Warfare, 1453–1826. In: European
