Századok – 2018
2018 / 5. szám - HADÜGYI FORRADALOM – FISKÁLIS ÁLLAM – FISKÁLIS-KATONAI ÁLLAM EURÓPÁBAN A 16–18. SZÁZADBAN - B. Szabó János: A félreértett „hadügyi forradalom”. Egy hadtörténeti eredetű globális világmagyarázat terjedésének dinamikája
A FÉLREÉRTETT „HADÜGYI FORRADALOM” 958 hadügyi változásainak, amiben például Csehország különösen fontos jelentőséggel bírt. Az 1970-es évek angolszász hadtörténeti irodalmában még jelen volt néhány kutató, akik releváns ismereteket tudtak közvetíteni erről a régióról,82 így nem meglepő, hogy Parker korai műveiben is előfordulnak a kelet-közép- európai térség valódi viszonyaira vonatkozó utalások, de úgy tűnik, végül ezek beható értelmezése is áldozatul esett a „Nagy Elméletbe” való besűrítésüknek. 83 Szerencsésnek mondható, hogy a vitában Robert I. Frost révén a 16–17. században a térség számottevő hatalmának számító Lengyelország hadtörténetéről elég korán fontos információk láthattak napvilágot.84 (Ha ugyanis egy-egy kérdésben sikerült is új eredményeket megfogalmaznia magyar vagy lengyel kutatónak, ezek a munkák ritkán – s akkor is csak jókora késéssel – jelennek meg angolul.85 ) Így érthető, hogy a Gusztáv Adolf alakját övező legendák „le bontásában” élen járó történészek eredményei miért épp egy lengyel származású amerikai író, Richard Brzezinski munkái révén kerültek be az angolszász tudományos népszerűsítő irodalom vérkeringésébe, s nem véletlen az sem, miért épp a – baltikumi dominanciáét vívott harcban a svédekkel szemben alulmaradó – 17. századi Rzeczpospolita kutatói számára jelenthet kihívást a „hadügyi forradalom” teória a lengyel tudományosságban. 86 Így végül mégiscsak fény derülhetett arra, hogy Svédország királya 35 évesen nem a „semmiből” érkezett flottájával és hadseregével 1629-ben Pomeránia partjaira, mintha nem lett volna semmilyen előélete, s nem is vívott volna váltakozó sikerű harcokat szerte a Baltikumban dánok, oroszok, lengyelek ellen. Ez utóbbiak esetében a svédeknek bőven akadt tanulnivalója, s a lengyel lovasság elleni 82 Gunther Erich Rothenberg: The Austrian Military Border in Croatia, 1522–1747. Urbana 1960.; Thomas M. Barker: The military intellectual and battle. Raimondo Montecuccoli and the Thirty Years’ War. Albany 1975.; Rothenberg, E. G,: Maurice of Nassau i. m. 32–63. 83 Például már 1972-ben nyilvánvaló volt számára, hogy: „a németalföldi, a magyarországi vagy lombardiai hadviselés körülményeit – ahol széles körben elterjedtek a bástyák – nem szabad általánosítani más hadszíntereken, ahol nagyobb volt a tér a manőverezésre.” (Parker G.: The Army of Flanders i. m. 20. Saját fordítás – B. Sz. J.) 84 Például Robert I. Frost: The Polish-Lithuanian Commonwealth and the Military Revolution. In: Poland and Europe. Historical Dimensions. Selected Essays from the Fiftieth Anniversary International Congress of the Polish Institute of Arts and Sciences of America I. Eds. James S. Pula – Marian B. Biskupski. (East European Monographs 390.) New York 1994. 19–47.; Robert I. Frost: The Northern Wars. War, State and Society in Northeastern Europe, 1558–1721. Harlow 2000. 85 Kelenik József angol nyelvű cikkének kommentje: „A »Nagy hadügyi-forradalom vita« részeként van néhány hibája, és túl sok figyelmet összpontosít egyes tényezőkre.” Good books on the Habsburg „Long War”. Topic, 2014. január 25. (http://theminiaturespage.com/boards/msg.mv?id=333711, letöltés 2018. márc. 8.) 86 Richard Brzezinski: The Army of Gustavus Adolphus. Infantry. London 1991.; Uő: The Army of Gustavus Adolphus: Cavalry. London 1993.; Karol Łopatecki: Wstep – a Rewolucja militarna című alfejezet. In: Jan Kunowski: Ekspedycyja inflantska 1621 roku. Białystok 2007. 81–106.
