Századok – 2018
2018 / 4. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Demeter Gábor: A Balkán és az Oszmán Birodalom I–II–III. Társadalmi és gazdasági átalakulások a 18. század végétől a 20. század közepéig (Bíró László)
911 Demeter Gábor A BALKÁN ÉS AZ OSZMÁN BIRODALOM I–II–III. Társadalmi és gazdasági átalakulások a 18. század végétől a 20. század közepéig (Magyar Történelmi emlékek. Értekezések) MTA Történettudományi Intézet, Bp. 2014., 2016., 2016. 767, 753, 518 oldal Demeter Gábor háromkötetes nagyívű összefoglalása a Balkán-félsziget társadalmainak történetét az európai és a helyi gazdasági folyamatok összefüggéseiben mutatja be. Az első kötet (I. Általános rész és Bulgária ) az átfogó gazdasági változásokat vizsgálja, így a Balkán hely zetét az európai gazdasági régiókon belül, a nyugat-európai gazdasági behatolás következményeit. Mindezek mellett – elsőként az egyes nemzeteket és országokat bemutató részek közül – a bolgár gazdaság- és társadalomtörténeti leírás olvasható az első könyvben. A második kötet az Oszmán Birodalommal foglalkozik (II. Oszmán Birodalom [Rumélia, Anatólia, Közel-Kelet]), annak nemcsak európai, hanem közel-keleti és anatóliai területeivel is, míg a harmadik Boszniával és Szerbiával, illetve az 1918-ban létrejött Jugoszláviával (III. Szerbia, Macedónia, Bosznia). Az elemzés a 18. század végén kezdődik, amikor hatalmas változások indultak el a Balkánon. A nagyhatalmak beavatkozásának és protektorátusi szerepének jelentős gazdasági következményei is lettek. A legmeghatározóbb folyamatok közül ki kell emelni, hogy az Oszmán Birodalomnak a háborúskodások miatt megbomlott költségvetési egyensúly helyreállítása érdekében új gazdaságpolitikát kellett alkalmaznia, ezzel egy időben módosultak a főbb kereskedelmi irányok, valamint megnőtt Európa igénye a mezőgazdasági termékek iránt, egyúttal az európai késztermékek új piacokat igényeltek. Ez a korszak az, amikor a Balkán is a globális piac részévé vált, a gazdaságilag erősebb országok behatoltak a félszigetre. A mindezek következtében végbement változások új gazdasági térszerkezet kialakulását eredményezték. Ezt követően – a hosszan elnyúló időben – az Oszmán Birodalomnak több évszázada alávetett területek függetlenné válásával, a nagyhatalmak gazdasági-politikai fellépésének hatására, illetve a két világháború közötti protekcionista gazdaságpolitika előtérbe kerülésével a 20. században is jelentős átalakulások zajlottak. A vizsgálódás a 20. század közepén zárul, azt követően ugyanis egy újabb gazdasági modell települt a térségre. Az első kötet bevezető fejezete a Balkán és az európai régiók közötti különbségek okairól és jellegéről értekezik. Az Oszmán Birodalom a 18. század végén viszonylag kedvező pénzügyi helyzetben volt, külkereskedelmi mérlege aktívumot mutatott, a napóleoni háborúk azonban nagymértékben sújtották a török kereskedelmet. A birodalom számos kihívással nézett szembe, nagy hitelek felvételére kényszerült, s ennek, illetve a dezintegrációs folyamatoknak köszönhetőn elvesztette versenyképességét. A Balkán elvesztése a 19. század második felében pedig végleg megrázta a birodalmat, mivel az adók egynegyede innen származott. Mint ismert: az ipari forradalom időszakában a vezető nyugati országok és a Balkán, illetve az Oszmán Birodalom közötti különbségek nem csökkentek, az 1913–1950 közötti időszakban pedig még nőttek is (a részleteket és az okokat tekintve azonban nem egységes a szakirodalom álláspontja). A szabad kereskedelem hosszú távon a fejlettebb országoknak kedvező, még akkor is, ha rövid távon a fejletlenebb ország is hasznot húz belőle. A 19. századi nyugat-európai gabonakereslet többletjövedelmeket eredményezett a balkáni térségben, bizonyos ideig viszonylagos jólétet teremtett és hozzájárult a társadalom átalakulásához, az ipari és társadalmi modernizációhoz. Ugyanakkor hosszabb távon konzerválta a gazdasági szerkezetet, a helyi ipar leépült, nem fejlődött megfelelően, az agrárkonjunktúra végével TÖRTÉNETI IRODALOM
