Századok – 2018

2018 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - G. Etényi Nóra: Metszetek és röplapok a visszafoglaló háborúról Eberhard Gockel ulmi orvos kéziratos krónikájában

871 G. ETÉNYI NÓRA A nyomtatott formában örökített ismeretek mellett továbbra is értéket képvisel­tek a sokféleképpen elbeszélt különleges várostörténeti események.11 A reformá­ció eltérő mértékű hatásával, a 16. század birodalmi politikai és katonai krízisek polarizáltságával még inkább nőtt az egyediség szerepe,12 mert a pluralitás érték ­nek számított a városok versengésében és együttműködésében. Gockel ismerte és használta13 az 1653-ban kiadott reprezentatív ulmi város ­történetet,14 melyet városi krónikák alapján Martin Zeiller, kora sokat foglalkoz ­tatott, elismert, „profi” várostörténeti és útikönyvszerzője állított össze.15 Zeiller adta a leírást Matthäus Merian nagy sikert arató 1643-ban megjelent Topographia című művének Ulm városát bemutató összegzéséhez. A Merian művében szerep­lő Ulm látképet Gockel is beillesztette krónikájába. 16 Gockel a kéziratos várostörténeti tradícióra, Marchthaler Chronick Ulm kézira ­tára is mértékadó mintaként tekintett. Vitus (Veit) II. Marchthaler (1612–1676) ulmi érdekeket, értékeket előtérbe állító szemlélete Gockel krónikájában is felfe­dezhető. A Marchthalerek több generációja örökítette meg szerteágazó, textilke­reskedőként tett utazásaikat.17 Bartholomäus II. Marchthaler (1519–1579) 1544-től évente felkereste a Német-római Birodalom, Franciaország és Németalföld kereskedelmi központjait, feljegyezve a protestánsok küzdelmét és a török háború eseményeit is. Veit Marchthaler (1564–1641) Anton Schermar kereskedőházát képviselve,18 Lazarus von Henckellel együttműködve 1582 és 1600 között éve ­ket töltött Magyarországon, amit kéziratában meg is örökített. 1600-ban tért 11 Günther Lottes: Stadtchronistik und städtische Identität. Zur Erinnerungskultur der frühneuzeitli ­chen Stadt. Mitteilungen des Vereins für Geschichte der Stadt Nürnberg 87. (2000) 47–58., 49. Städtische Geschichtsschreibung im Spätmittelalter und in der Frühen Neuzeit. Hrsg. Peter Johanek. Köln–Weimar–Wien 2000.; Marina Stalljohann-Schemme: Stadt und Stadtbild in der Frühen Neuzeit. Frankfurt am Main als kulturelles. Berlin–Boston 2017. 33–37. 12 Susanne Rau: Geschichte und Konfession. Städtische Geschichtsschreibung und Erinnerungskultur im Zeitalter von Reformation und Konfessionalisierung in Bremen, Breslau, Hamburg und Köln. Hamburg–München 2002.; Heiko Droste: Zu zeitgenössischem Gebrauch und Wirkung von Stadt ­chroniken – das Beispiel Lüneburg. Niedersächsischen Jahrbuch für Landeskunde 73. (2001) 271– 293.; Klaus Graf: Schlachtgedenken in der Stadt. In: Stadt und Krieg. Hrsg. Bernhard Kirchgässner – Günter Scholz. (Stadt in der Geschichte Bd. 15.) Sigmaringen 1989. 100–104. 13 G 1 1703/1 f. 398. Extract auss Herr Martin Zeileri Chronico parto Suevia, die Statt Ulm. 14 Chronicum Parvum Sueviae oder Kleines Schwäbisches Zeitbuch darinnen die vornehmsten und bekantischen Geschichten und Sachen, so sich nach Ankunfft der Schwaben in das heutige Schwab­land. Ulm 1653. 15 Walter Brunner: Martin Zeiller (1589–1661) Ein Gelehrtenleben. Graz 1989. 16 Georg Rieder d. J. 1570-es metszete. Lásd Hans Eugen Specker: Ulm. In: Das Bild der Stadt in der Neuzeit 1400–1800. Hrsg. Wolfgang Behringer – Bernd Roeck. München 1999. 392–396. 17 Németh S. Katalin: Utazások Magyarországon és Erdélyben. In: Magyar dolgokról. Magyar–német kapcsolattörténeti tanulmányok. Bp. 2014. 10. 18 Štefan Kazimir: Die Ulmer Kaufleute in Ungarn im 16. und 17. Jahrhundert. Ulm und Oberschwa­ben. Zeitschrift für Geschichte und Kunst. Mitteilungen des Vereins für Kunst und Altertum in Ulm und Oberschwaben 44. (1982) 308–317.

Next

/
Thumbnails
Contents