Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Ágnes: Közösségi igények és politikai elvárások között. A Német Szövetség tevékenysége (1955–1970)
KÖZÖSSÉGI IGÉNYEK ÉS POLITIKAI ELVÁRÁSOK KÖZÖTT 862 védekezett, hogy a „helyzet felismerése az első lépés a javítás felé”, s ez már megtörtént. A kormányzat „megértéssel viseltetik a probléma iránt”, s előkészületben van egy rendelet az államosított német lakóházakról”.51 Hangsúlyozta azt is, hogy a Szövetséget kulturális feladatok ellátására hozták létre, de „rá kellett jönni arra, hogy a hazai német nemzetiség alapvető problémákkal küzd és ezek a kulturális fejlődést is hátráltatják, ezért ezekre is figyelmet fordít. Természetesen csak olyan formában, hogy az illetékes hatóságok felé tájékoztatást nyújt”. 52 A szajki Rott Ferenc azt nehezményezte, hogy a főtitkárnak a Népszabadságban megjelent cikkében csupa olyan dologgal – kétnyelvű feliratok alkalmazása, német nyelvű rádióadás – támasztotta alá a németség helyzetének javulását, amely nem annyira húsba vágó, mint a lakóházak ügye. Ebben azonban több éve semmilyen előrehaladást nem tudott elérni. 53 A Politikai Bizottság 1958. július 1-jén tárgyalta a német nemzetiségű lakosság áttelepítéséhez kapcsolódóan állami tulajdonba vett ingatlanok kérdését. A határozati javaslat kimondta, hogy a német nemzetiségűekre is kiterjeszthetők azok a rendeletek, amelyek egy évvel korábban a magyar nemzetiségűektől elkobzott házingatlanok visszaadását szabályozták. Kérelmet azonban csak Magyarországon tartózkodó magyar állampolgársággal rendelkező német nemzetiségűek nyújthattak be. A kérelmezők köréből automatikusan ki kellett zárni azokat, akik az SS-be önként beléptek.54 A testület az építésügyi minisztert bízta meg a kiadandó rendelet 51 Wild Frigyes levele ifj. Zoltai János bólyi lakosnak. Bp., 1957. máj. 27. MNL OL XXVIII-I-1 36. d. 52 Uo. A helyi közösségek több helyütt a gazdasági kérdések megoldásához kötötték a kulturális csoportok létrehozását, a helyi közéletben való aktívabb részvételt is. „Nyisztor elvtárs szerint az elekiek nem szívesen vesznek részt kultúrmunkában mindaddig, amíg az anyagi természetű jogsérelmeket nem rendezik. Félnek, mert nem érzik magukat teljes jogú állampolgároknak” – írta. Wild Frigyes följegyzése eleki útjáról. Bp., 1957. júl. 10. MNL OL XXVIII-I-1 24. d. 53 „Mint fészkéből kiűzött fecske, úgy vált hajléktalanná a németség a világpolitikai események követ keztében. Volt közöttük olyan, aki méltán megérdemelte ezt a sorsot, de zömmel érintette azokat is, akik a legnehezebb időkben megőrizve józanságukat, magyar hűségükről tanúskodtak. Akad szép számmal olyan, aki pinceodúban, kamrában meghúzódva egészségtelen lakáskörülmények között él. Építkezéshez szükséges anyagi támogatás hiányában komoly és súlyos lakásproblémákkal küzd. [...] Arra kérem a Szövetség főtitkárát (aki a minisztériumban többször megfordul), hogy legyen a kisebbségi dolgozóknak, akik kisebbségi érzésben élnek, pártfogója, és harcoljon az Alkotmányban lefektetett nemzetiségi jogok gyakorlati megvalósításáért, hiszen ezek megbűnhődték már a múltat és jövendőt is. Ügyem, amellyel kapcsolatban tavaly levelezésben álltam Önnel, még a mai napig sem nyert elintézést.” Rott Ferenc levele Wild Frigyesnek. Szajk, 1957. márc. 26. MNL OL XXVIII-I-1 36. d. 54 A magyar nemzetiségű magyar állampolgárok jogtalanul államosított házainak visszaadását az Elnöki Tanács 28/1957. számú és 13/1958. számú törvényerejű rendelete, valamint az ezekhez kapcsolódó 17/1957. számú és a 41/ 1957. számú pénzügyminiszteri, illetve a 3116/1958. számú MT bizalmas rendeletei szabályozták. Lásd Magyar Közlöny, 1957. április 21. 267–268., 271–274., 1957. december 15. 919., valamint 1958. május 3. 318.
