Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Ágnes: Közösségi igények és politikai elvárások között. A Német Szövetség tevékenysége (1955–1970)
TÓTH ÁGNES 855 nyelvű filmet vetíteni.31 Arról nem is beszélve, hogy a mozikban egyáltalán nem álltak rendelkezésre olyan filmek, amelyek közvetlenül az adott nemzeti közösségekhez szóltak volna. Az 1960-as évek elejétől a falusi lakosság művelődési lehetőségében lassú pozitív változás zajlott le. A kultúrházak épületeit kezdték felújítani, fölszereltségüket modernizálták. „A községben elég élénk a kultúrmunka, inkább színjátszás vonalán, a német népi táncnak viszont nincs különösebb hagyománya a községben. Nemrégiben magyar–német barátsági estet tartottak, előadással egybekötve, mely után a cédulákon feltett kérdéseket válaszolták meg. Ennek igen jó hatása volt a községben”32 – írta Áts Erika, a Szövetség munkatársa hartai tapasztalatairól. A művelődési tevékenység tartalmi változását jelezte, hogy általánossá vált a kisebb csoportok közös érdeklődésén alapuló szakkörök és klubok működése. Heti egy-két alkalommal rendszeressé váltak a filmvetítések. Az új szervezeti formákkal és lehetőségekkel a nemzetiségek is éltek. Így például a nemzetiségek által lakott helységekben 1960–1967 között eredeti nyelven, magyar felirattal 127 csehszlovák, 33 jugoszláv, 80 NDK és 38 román nyelvű filmet mutattak be, s évi rendszerességgel megrendezésre kerültek az egyes szocialista országok filmtermését bemutató ünnepi filmnapok is. Jelentős, bár nem elegendő számú nemzetiségi anyanyelvű modern szép-, ifjúsági- és gyerekirodalommal gyarapodtak a könyvtárak. A szövetségeknek a Kiadói Főigazgatóság engedélyezte, hogy költségvetésükből közvetlenül vásároljanak könyveket, s azokat az általuk kiválasztott településeknek adományozzák. A könyvellátást segítette a Csehszlovák és az NDK Kulturális Centrum tevékenysége is. 33 Az 1960-as évek végére a nemzetiségi kulturális, közművelődési tevékenységben bekövetkezett pozitív változásokat erősítik meg a megyei jelentések is. Általános érvényűnek tekinthetők a Nógrád megyei pártbizottság megállapításai: „A nemzetiségek által lakott községek kulturális ellátottsága azonos a hasonló jellegű magyar lakosú településekével. A fejlődést jól érzékelteti, hogy 1960 óta 9 községben újították fel, illetve bővítették a művelődési otthont. Az említett időszakokban felszerelésük is igen sokat javult, de így is közepesnek mondható. A klub berendezése még szinte mindenütt gyenge, alkalmatlan a korszerű népművelés megvalósítására. A könyvtári ellátottság 1960 óta szintén sokat javult. 31 Jelentés a Baranya Megyei Moziüzemi Vállalat nemzetiségi műsorpolitikájáról. Pécs, 1955. nov. 1. MNL OL M-KS 276. f. 91. cs. 84. ő. e. 32 Wild Frigyesnek az MSZMP Dunavecsei Járási Bizottsága részére küldött tájékoztatása. Bp., 1961. ápr. 20. MNL OL XXVIII-I-1 10. d. 33 Tájékoztató jelentés a nemzetiségek helyzetéről, az MSZMP Politikai Bizottsága 1958. évi határozatának végrehajtásáról. Bp., 1968. jún. MNL OL XIX-I-4-g 6. t. és Pártállam és nemzetiségek i. m. 401–402.
