Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Ágnes: Közösségi igények és politikai elvárások között. A Német Szövetség tevékenysége (1955–1970)
TÓTH ÁGNES 853 A hatvanas évek elejétől több településen is megfogalmazódott a német nemzetiségi hagyományok, különösen a táncok gyűjtésének és dokumentálásának, valamint a korábbi paraszti életforma mindennapi tárgyai megőrzésének igénye. A fiatalabb generációknak a falvakból való elköltözése révén ugyanis nem csupán a csoportok szűntek meg, de megszakadt a tudás- és tapasztalatátadás láncolata is. Igaz, ez nemcsak a nemzetiségeket, de az egész magyarországi falusi társadalmat érintette. A hetvenes évek elejéig e hagyományok gyűjtése – anyagi támogatás, szakszerű segít ség nélkül – egy-egy helyi személy elkötelezettségén, lelkesedésén alapult. Összefoglalóan megállapítható, hogy a német nemzetiségi művészeti csoportok a vizsgált időszakban több funkciót is betöltöttek. Természetesen alapvető feladatuk a nemzetiség hagyományainak őrzése, s ezáltal a helyi közösség kohéziójának, identitásának erősítése volt, amit a Német Szövetség lehetőségei szerint mindvégig támogatott.28 Emellett azonban az 1955–1965 közötti időszakban biz tosították a kapcsolatot a Szövetség légüres térben mozgó vezetői és a közösség tagjai között. A csoportok föllépése a szervezet vezetőinek jó alkalmat kínált a helyiek megismerésére, s a tőlük elvárt politikai agitációra is. A föllépések egyúttal a közösség részeinek kapcsolattartására is alkalmat nyújtottak. A Német Szövetség vertikális kapcsolatainak kiépülésével párhuzamosan ez a szerep háttérbe szorult. A csoportok számának az 1960-as évek közepére bekövetkezett csökkenése a csoportok utánpótlásának megszűnésével, illetve a professzio nalizációval egyaránt összefüggött. Ismeretterjesztés, közművelődés A nemzetiségek közművelődési lehetőségei és színterei megegyeztek a magyar nemzetiségű falusi népességével. A kulturális tevékenységnek otthont adó épületekben általában a háború előtt is olvasókörök, egyletek, egyesületek tevékenykedtek. Az államosítást követően az épületek karbantartására nem fordítottak figyelmet, ezért azok állapota és fölszereltsége az ötvenes évek elejére leromlott, elhanyagolttá vált. A kulturális tevékenység tartalmi elemeit szintén a forrás és a szakemberek hiánya határozta meg. Ebben az időben a falusi művelődési házakat és könyvtárakat nem függetlenített szakemberek irányították, hanem általában egy-egy pedagógus kapta feladatul a település közművelődésének szervezését. Az évtized második feléig a meglehetősen szegényes kínálatot néhány gazdálkodáshoz, egészségügyi és életmódi kérdéshez kapcsolódó ismeretterjesztő előadás 28 A Szövetség időről időre részletes fölmérést végzett a működő csoportok helyzetéről, működésük személyi és technikai feltételeiről. Erre vonatkozóan például lásd Wild Frigyes jelentése a Pécsett és Baranya megye területén végzett felmérő munkáról. Bp., 1967. márc. 14. MNL OL XIX-I-4-g 63. t.
