Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Ágnes: Közösségi igények és politikai elvárások között. A Német Szövetség tevékenysége (1955–1970)
KÖZÖSSÉGI IGÉNYEK ÉS POLITIKAI ELVÁRÁSOK KÖZÖTT 848 szervezni – természetesen munkájának anyagi elismerésével –, aki vállalná a zenekar tanítását. Nagyon képzett ember, valamikor a gyönki Mestyán zenekarában is játszott. Én már beszéltem vele személyesen, részéről a válasz kedvező volt.” 17 Segítséget főként az instruktorok honoráriumának kifizetéséhez, hangszervásárláshoz és javításhoz vártak. A Szövetség vezetői valamennyi helyi kezdeményezést igyekeztek fölkarolni. Azoknál az együtteseknél, ahol szakszerű vezetőt sikerült találni, minimális havi díjat biztosítottak. Az együttesek munkáját a Szövetség munkatársai rendszeresen ellenőrizték, sőt alkalomszerűen részt vettek a próbákon is. 18 A Budapest környéki falvakban néhány tánccsoport esetében a Szövetség maga választotta ki az instruktort, amivel az volt a célja, hogy e csoportok művészi színvonalának biztosítása révén alkalmassá váljanak arra, hogy a német nemzetiség zene- és tánckultúráját országos rendezvényeken és külföldön is bemutassák, reprezentálják. 19 1957 tavaszától a német kulturális csoportok működése a rendszeres anyagi támogatás eredményeként valamelyest stabilizálódott, a képzett instruktorok alkalmazása révén az előadott műsorok színvonala általában emelkedett. Egyre több csoport vált alkalmassá arra, hogy politikai rendezvényeken (például évfordulós ünnepek, békegyűlés), helyi vagy regionális szórakoztató eseményeken föllépjen. A helyi vezetők egyre kevésbé akadályozták tevékenységüket, amiben közrejátszhatott az is, hogy a Szövetség gyakorlatilag átvette a csoportok irányítását, ellenőrzését. A havi munkáról szóló beszámolókhoz rendszeresített kérdőíven, amelynek beküldése feltétele volt a honorárium utalásának, a korábbiaknál sokkal részletesebb tájékoztatást kellett adni. Nemcsak a művészeti csoport munkájáról, de a csoport összetételéről (hány százalékban magyar és/vagy német), a műsorszámok jellegéről, a mozgalmi és népdalok arányáról, a kötelezően bemutatandó szocialista tárgyú jelenet tartalmáról, a településen megtartott 17 Magyari Béla levele. Gyönk, 1957. máj. 29. MNL OL XXVIII-I-1. 24. d. 18 1956 elején a villányi művelődési otthon vezetője, Schmidt Károly arról tájékoztatta a Német Szövetség vezetőjét, hogy 18 tagú néptánccsoportot alakítottak, a fúvószenekar és az énekkar megalakítása pedig folyamatban van. A csoportok vezetőinek tiszteletdíjára, illetve hangszervásárlásra kértek támogatást. Wild a kérésnek eleget tett. Azokon a településeken, ahol ipari üzem, vagy bánya működött, általában jobb volt a helyzet, mert a vállalat finanszírozta a zenekar működését. Így például Úrkúton a bányavállalat finanszírozta a 18 fős német fúvószenekar vezetőjének bérét, hangszer- és kottavásárlását is. Béres Géza zenekarvezető levele a Német Kultúrszövetségnek. Úrkút, 1956. márc. 2. MNL OL XXVIII-I-1 23. d. 19 Így például a Pilisvörösvári táncegyüttest 1957. április és július között Lányi Ágoston, 1957. augusztus és 1959. február között Tímár Sándor, míg a csolnoki tánccsoportot 1955. december és 1957. szeptember között Simai Zsuzsa vezette. A csoport vezetői minden egyes próbáról írásos beszámolót készítettek, amelyben tájékoztatták a Szövetség vezetőit az elvégzett munkáról, a repertoár bővüléséről. Erre vonatkozóan részletesen lásd az instruktorok beszámolóit. Jelentések. 1955–1959. MNL OL XXVIII-I-1 23. d.
