Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Fejérdy András: Bánáss László veszprémi püspök az egyház és állam közötti megegyezésért (1944–1949)
BÁNÁSS LÁSZLÓ VESZPRÉMI PÜSPÖK AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM KÖZÖTTI MEGEGYEZÉSÉRT 826 konferenciákon: a rábízott – zömmel liturgikus, vallási kérdéseket érintő – feladatokat elvállalta, maga azonban ritkán szólalt fel a tanácskozásokon. 53 Ugyanakkor a püspöki kar sem kívánt már a politikai-közéleti tárgyalásokban első helyen Bánássra támaszkodni: egyrészt azért, mert a veszprémi püspök nem mindig a kellő diszkrécióval kezelte a rábízott feladatokat – sok mindenről például civil sofőrjét is tájékoztatta –, másrészt mert mind világosabban látszott, hogy az igazán lényeges kérdésekben még a jó személyi kapcsolatokkal rendelkező Bánáss sem képes eredményt elérni.54 Ez mindenesetre nem jelentette azt, hogy a veszpré mi püspök a kormánnyal folytatott tárgyalásokból teljesen visszavonult volna. Erre utal például, hogy amikor a püspöki kar az internálótáborok megszüntetése ügyében elegendőnek találta a protestánsok és katolikusok között az ügyben elindult egyeztetést, Bánáss jelezte: már beszélt Ries miniszterrel, aki felülvizsgálást ígért. 55 Bánássnak a fakultatív hitoktatás kérdésében játszott félreérthető szerepe ugyanakkor ismételten megerősítette a kommunista párt vezetőinek azon meggyőződését, hogy vele lehet és érdemes is tárgyalni.56 Erről tanúskodik 1947 áprilisában a Külügyminisztérium által orosz nyelvű kérésre összeállított rövid életrajza és jellemzése is: „A felszabadulás után sokáig Veszprém apostoli kormányzója volt. Kezdettől fogva ellenzi Mindszenthy (!) politikáját. Akkor azonban még nem tudott erősebben fellépni, félve, hogy ideiglenes állásából eltávolítják. Püspöki kinevezése bizonyos egyházi körökre kínosan hatott. Politikailag határozottan Mindszenthy ellenes, nemrégen körlevelet adott ki, melyben pozitív értelemben foglalkozik a demokratikus vívmányokkal. A püspöki kar részéről ő a tárgyaló fél a demokrácia felé. Egyházmegyéjének papjai gyűlölik és »vörös püspöknek« nevezik. [...] A püspöki konferencián hangoztatta a demokrácia és az egyház megbékélésének szükségességét, valamint azt, hogy számolni kell a munkáspártokkal és nem lehet olyan egyházpolitikát csinálni, mint néhány évtizeddel ezelőtt.” 57 53 A püspökkari jegyzőkönyvben feltűntetett egyetlen jelentősebb, nem belső egyházi kérdéssel kapcsolatos feladata a németek kietelepítése ügyében írandó püspökkari körlevél Hamvas Endre csanádi püspökkel közös megszerkesztése és annak a miniszterelnöknél való benyújtása volt. A magyar katolikus püspökkari tanácskozások i. m. 318. 54 Lénárd Ö.: Erő az erőtlenségben i. m. 114. 55 A magyar katolikus püspökkari tanácskozások i. m. 351. 56 A helyzetet és Bánássnak tárgyalásra kész, de óvatos viselkedését jól érzékelteti a Newsweek párizsi irodájának a lap 1947. június 30-i számában megjelent – a szélcsend időszakában mindenesetre valószínűtlennek tűnő – információja, miszerint: „Rákosi Mátyás, Magyarország kommunista vezetője, a Magyar Katolikus Egyháznak a Vatikántól való elszakítását tervezi. A veszprémi püspök a közelmúltban utasította el a titkos ajánlatot, hogy egy független egyház vezetője legyen”. Newsweek hazug állítása nemzeti egyház alapítását illetően. VÉL I.1.44.a. 4200–26/1947. 57 Bánáss L. veszprémi püspök életrajza és jellemzése. (s. d.) PSzL I. 274. f. Külügyi osztály (a továbbiakban: 10)/121. ő. e. 154.
