Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Fejérdy András: Bánáss László veszprémi püspök az egyház és állam közötti megegyezésért (1944–1949)
FEJÉRDY ANDRÁS 815 rendeletnek a célja”. A lehetetlen állapot megoldását véleménye szerint az államnak kell jogszabály útján megoldania.15 Hasonló peres ügyben írt az ősz folyamán a miniszterelnöknek, amikor az erdőbirtokát elvesztett püspökséggel szembeni fakitermeléssel kapcsolatos követelések rendeleti úton való szabályozását kérte.16 1946. május 26-án ugyancsak Nagy Ferenc miniszterelnökhöz fordult: a polgári leányiskola és internátus használatára adott sümegi püspöki rezidencia kisajátítása ellen tiltakozott és az ügy kivizsgálását kérte. A soron kívül sürgősséggel lefolytatott vizsgálat azonban megállapította, hogy „a Sümegi, püspökség tulajdonát képező zárda célját szolgáló épület a hozzátartozó kerttel együtt a földosztás folyamán a község részére lett kiosztva azzal a céllal, hogy ott egy parkot rendezzenek be a község dolgozói részére. Így határozott a Földigénylő Bizottság, ezt a határozatát jóváhagyta a Megyei Földbirtokrendező Tanács is”. 17 Bánáss az egyre elodázódó kártérítés kérdése mellett a földreform nyomán igen nehéz helyzetbe került egyházmegye érdekeit képviselte. 1947. november 5-én Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes útján tiltakozott az ellen, hogy a törvény intézkedései „ugyanolyan elbánásban részesítik a püspöki palotákat, a házadó és a – részben – házadólapon felépülő vagyonadó és illetékegyenérték szempontjából, mintha még megvolna a sok ezer hold kiterjedésű földbirtok. [...] A helyzetet súlyosbítja az is, hogy a püspöki palotákat és az egyházi kormányzattal összefüggésben álló egyéb épületeket, házadóalapot alapul véve, magas, progressive számított vagyonadó és a békebelit négyszeresen meghaladó illetékegyenérték is terheli”. 18 Levelében rámutatott, hogy a megmaradt 100 hold földből és a havi 1314 forintos püspöki fizetésből, az épületek fenntartása, az 1 milliós egyházmegye adminisztrációjának ellátása és a kirótt terhek fizetése lehetetlen és ráadásul a hívek gyűjtés révén beszállított adományát is az állam foglalja le magának. A tarthatatlan helyzet megoldására – az 1924-es erdélyi földreform idején szerzett tapasztalataira hivatkozva – arra kérte Rákosit, hogy az egyház és állam jogviszonyának rendezéséig a pártközi konferencia hozzon a sérelmeket némileg orvosló intézkedéseket. 19 Bánáss László tehát a földreform kérdésében azonosult a püspöki kar egységes véleményével: a birtokreform elvi helyeslésével egyidejűleg ő is kifogásolta a rendelet hiányosságait, sérelmes következményeit, és ismételten követelte 15 Bánáss László Ries István igazságügy-miniszternek. Veszprém, 1946. márc. 22. VÉL I.1.44.a. 1287/1946. 16 Bánáss László Nagy Ferenc miniszterelnöknek. Veszprém, 1946. okt. 26. VÉL I.1.44.a. 4717/1946. 17 MKP Zalamegyei Bizottsági Hivatala az MKP Vezetőség Szerevezési Oszálynak. Zalaegerszeg, 1946. júl. 8. PSzL I. 274. f. 7/250. ő. e. 4. Az üggyel kapcsolatos teljes levelezés lásd uo. 1–5. 18 Bánáss László Dinnyés Lajos miniszterelnöknek. Veszprém, 1947. nov. 5. PSzL I. 274. f. 7/250. ő. e. 8. 19 Bánáss László Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettesnek és Dinnyés Lajos miniszterelnöknek. Veszprém, 1947. nov. 5. PSzL I. 274. f. 7/250. ő. e. 6–9.
