Századok – 2018

2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Fejérdy András: Bánáss László veszprémi püspök az egyház és állam közötti megegyezésért (1944–1949)

BÁNÁSS LÁSZLÓ VESZPRÉMI PÜSPÖK AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM KÖZÖTTI MEGEGYEZÉSÉRT 810

tanítóképző intézetük és a hozzá kapcsolódó gyakorlóiskola igazgatója volt. A magas tanulmányi színvonaláról nevezetes tanítóképzőn Bánáss női felsőkereskedelmi iskolát is létesített, és gyors- és gépírói tanfolyamokat szervezett. Nagyon fontosnak tartotta az anyaországtól elszakított erdélyi magyarság összefogását és érdekeinek védelmét, ezért felekezeti különbség nélkül szoros kapcsolatot tartott fenn Erdély magyar közéletének minden jelentős szereplőjével, és együtt küzdött velük a magyar érdekekért. A trianoni döntést követően – annak ellenére, hogy ez sok magyar szemében árulásnak minősült – hamarosan megtanult románul, hogy a román hatóságokkal anyanyelvükön tudjon tárgyalni. Római tanulmányai során szerzett személyes ismeretségeit kihasználva római diplomáciai küldetésein sikerült meghiúsítania a román egyházpolitika néhány ellenséges törek vését, különösképpen az erdélyi katolikus statusnak az 1927. évi román konkordátum után szorgalmazott teljes felszámolását. A román állami hatóságok azonban eredményeit megelégelve támadást indítottak Bánáss személye ellen: elvették útlevelét és a kisebb jelentőségű Nagyszalontára helyeztették. Rövid nagyszalontai tartózkodás után a nagyváradi egyházmegyéhez tartozó, protestáns többségű Debrecenbe helyezték, ahol 1942. július 12-től a Szent Anna templom prépost-plébánosa lett. Az előző plébánostól eltérően itt is jó kapcsolatot épített ki a város különböző felekezeteinek vezetőivel és tagjaival, ugyanakkor a modern lelkipásztorkodás eszközeit alkalmazva jelentősen fellendítette a katolikus hitéletet is. Miután 1944 őszén a front áthaladt Debrecenen, a városszerte köztiszteletnek örvendő, széles műveltséggel és komoly diplomáciai tapasztalatokkal rendelkező, hét nyelven beszélő Bánáss azonnal bekapcsolódott az új Magyarország megteremtésébe.

1

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány és Bánáss

A Debrecenbe érkező szovjet csapatok parancsnoka elsők között vette fel a kapcsolatot a helyi egyházi vezetéssel – Bánással és Révész Imre református püspökkel –, hogy az ő tekintélyüktől támogatva hamarabb úrrá tudjon lenni a front 1 Bánáss László életének rövid összefoglalását lásd Pfeiffer János:

A

veszprémi egyházmegye történeti névtára (1630–1950) püspökei, kanonokjai, papjai. (Dissertationes Hungaricae ex historia Ecclesiae 8.) München 1987. 15–17.; Az 1944. évi december hó 21-re Debrecenbe összegyűlt, majd később Budapestre összehívott Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja 1944. december 21 – 1945. november 29. Szerk. Vida István. (Országgyűlési almanach, Történelmi sorozat 1.) Bp. 1994. 38–39., valamint Dr. Bánáss László veszprémi püspök. Magyar Kurír, 1946. november 12. 1–2.; Bánássra emlékezik Íjjas Antal: Sírontúli üzenet. (Látogatás Bánáss püspök sírjánál). Új Ember, 1960. november 27. 3.; Sok érdekes adatot tartalmaz Saád Béla interjúkötete is. Saád Béla:

Tíz arckép. Bp. 1983. 5–26. A

nagyváradi egyházmegye papjaként végzett tevékenységét méltatta püspökké szentelésekor Mellau Márton pápai prelátus. Lásd Mellau Mártonnak, a nagyváradi egyházmegye Debrecenben székelő provikáriusának körlevele. Magyar Kurír, 1946. november 26. 1–2.