Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - H. Németh István: Állam és városok – A szakszerűsödés felé vezető első lépések a városi igazgatásban, 1670–1733
ÁLLAM ÉS VÁROSOK – A SZAKSZERŰSÖDÉS FELÉ VEZETŐ ELSŐ LÉPÉSEK 782 azonban a városok tekintetében hamarosan egyre nyilvánvalóbban az uralkodói autoritás felé terelte a Szent Korona és az uralkodó viszonyát. Cseróczy Kristóf, a Szepesi Kamara aljogügyigazgatója egy 1665 után, a városok adójáról írott véleményében az 1647. évi 78. törvénycikkre hivatkozva kijelentette, hogy „ő szent felsége, mint a szabad királyi városok földesura” róhat ki a városokra olyan adókat, amelyek az ország javát és védelmét szolgálják.44 Földesúrként az uralkodó tehát nemcsak különféle adókat róhat ki saját birtokaira, hanem teljesen egyértelmű módon azok minden jövedelmével – melyek őt illetik meg – rendelkezhet, birtokai belső életébe elhatározása szerint szólhat bele, jövedelmeinek megtermelését pedig ő maga, vagy megbízottja irányíthatja és ellenőrizheti. 1673-ra a Szent Korona és az uralkodó teljes azonosítása a központi pénzügyigazgatási hivatalok részéről teljesen egyértelművé vált. Lucsánszky Boldizsár aljogügyigazgató a városok taxahátralékaival kapcsolatban kifejtette, hogy a városok a Szent Korona javai („peculium sacrae coronae”), így az általuk kifizetendő taxa összegét egyedül a kamara határozhatja meg. Véleménye szerint inconveniens lenne, ha a kamara per útján próbálna hozzájutni az adó összegéhez, mivel ő maga az uralkodót egyértelműen a városok földesurának tekintette, akinek teljes mértékben jogában áll alattvalóitól beszedetni az adó összegét. Véleménye szerint más földesúr sem jogi úton szedeti azt be, így hasonló módon teheti ugyanezt a kamara is.45 Az új várospolitikai tendenciák szempontjából kulcsfontosságú rekatolizáció is hasonló érvek mentén valósult meg. A kisszebeni plébános beiktatása kapcsán az egri püspök és a kamara között került sor vitára. A szepesi kamarai adminisztráció az egri püspök jelöltjével szemben a ferenceseket támogatta, akiket – miután Kisszeben szabad királyi városként „Magyarország Szent Koronájának java” – így ott az uralkodó földesúri jogaként (!) gyakorolja a kegyúri jogokat, amit közvetve a kamara érvényesít. A kamara véleménye szerint az lenne a helyes, ha a király saját birtokain ezt a jogot ugyanúgy birtokolja, mint bármelyik nemes és földesúr a saját falujában.46 A tisztújításokra kiküldött biztosok érkezéséről tudósító királyi parancslevelek szinte mindegyike már ebben az értelemben tekintett a szabad királyi városokra. 1676-ban „hogy a királyi városok javairól, miután azok a király és ezen királyságunk koronájának javai, [...] gondoskodhassunk” küldte ki a kamara a királyi biztosokat a tisztújítások ellenőrzésére. 47 44 „Sua Maiestas Sacra, velut praelibatarum liberarum civitatum dominus terrestris” MNL OL Kincstári levéltárak, Szepesi Kamara Levéltára, Szepesi Kamara regisztratúrája, E 251 Causarum Regalium Vice-Directoratus a. Fasc. X. Nr. 119. Vö.: Uo. I/9. 1672. 45 MNL OL Kincstári levéltárak, Magyar kamarai levéltár, Magyar Kamara regisztratúrája, E 23 Litterae ad Cameram Scepusiensem (a továbbiakban: E 23). Kassa, 1673. ápr. 22. 46 MNL OL E 23 1676. júl. 6. Kassa, 1676. júl. 6. 47 AMK Collectio Schwartzenbachiana (a továbbiakban: Schw.) Nr. 9332. Pozsony, 1675. jún. 19.
