Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - H. Németh István: Állam és városok – A szakszerűsödés felé vezető első lépések a városi igazgatásban, 1670–1733
ÁLLAM ÉS VÁROSOK – A SZAKSZERŰSÖDÉS FELÉ VEZETŐ ELSŐ LÉPÉSEK 772 megjelentek a városokban. Ezek a hivatalok a városi igazgatás területén nem, az urbánus társadalom rendi bezártságán viszont jelentős réseket vájtak. Ezek a jelenségek látszólag előkészítették az állam központi igazgatási szerveinek beavatkozását a városok önkormányzataiba. Valójában mégsem ez történt. A beavatkozás gyökerei csak közvetve eredeztethetők a katonai vagy az állami igazgatásból. A 17. század utolsó harmadától a Magyar Királyság szabad királyi városaiban az állam politikája új irányt vett. Az ország rendjei közül a szabad királyi városok esetében került sor elsőként – és a legmélyebb szinten – arra, hogy az államhatalom szabta meg működésének fontos területeit, sőt: a helyi hatalmi politikába is kemény kézzel nyúlt bele. Tanulmányunkban e változások főbb tényezőit és területeit mutatjuk be, kizárólag a városi tisztségek változásaira, a kormányzattörténeti aspektusokra koncentrálva. Államigazgatás és várospolitika: európai tendenciák A kora újkor egyik alapvető jelensége volt az állam megerősödése, az államigazgatás hatáskörének kiterjesztése. Az állami apparátus a társadalom egyre szélesebb rétegeinek mindennapjaiba igyekezett betekintést nyerni, majd abba mind nagyobb mértékben beavatkozni. Ez a törekvés együtt járt azzal, hogy a központosított, majd abszolutista állam a korábban tisztán a rendek, illetve azok képviselői által kizárólagosan irányított kérdésekben központi szabályozásokat vezetett be. Ennek hátterében főként a hadügy és annak finanszírozása állt. A megnövekedett financiális igényeket úgy lehetett kielégíteni, ha az államhatalom más területein (adóigazgatás, bíráskodási gyakorlat, az egyes közigazgatási egységekhez kötött feladatok stb.) központosodás ment végbe és e területek igazgatása az állam újszerű legitimációjával megerősített államigazgatás feladatává vált.3 A gazdaságtörténet a fiskális állam (Fiscal State, Fiscal-Military State) létrejötteként írja le a fenti átalakulást, mely kifejezés az okok és a megoldások közötti tisztán gazdasági, financiális viszonyt kiválóan fejezi ki. Ezek a jelenségek hatottak az uralkodó fennhatósága alatt álló városokra is. A polgárság tevékenységéből befolyó jövedelmek (egyre sokasodó adók, kereskedelmi bevételek stb.) mind nagyobb részét alkották az állami bevételeknek, így az állam és a tőkeerős polgárság egyre több 3 Rudolf Vierhaus: Deutschland im Zeitalter des Absolutismus (1648–1763). Göttingen 1978.; Der Absolutismus – ein Mythos? Strukturwandel monarchischer Herrschaft in West- und Mitteleuropa (ca. 1550–1700). Hrsg. Ronald G. Asch – Heinz Duchhardt. Köln–Weimar–Wien 1996.; Ronald G. Asch: Kriegsfinanzierung, Staatsbildung und ständische Ordnung im Westeuropa im 17. und 18. Jahrhundert. Historische Zeitschrift 268. (1999) 635–671.; Heinz Duchhardt: Absolutismus – Abschied von einem Epochenbegriff? Historische Zeitschrift 258. (1994) 113–122.; Nicholas Henshall: The Myth of Absolutismus: Change and Continuity in Early Modern European Monarchy. London 1992.
