Századok – 2018

2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kármán Gábor: II. Gusztáv Adolf és Erdély fejedelmei

II. GUSZTÁV ADOLF ÉS ERDÉLY FEJEDELMEI 740 forog a hír, miszerint Brandenburgi Katalin a császár pártfogása alá helyezte magát. A későbbiekben aztán Oxenstierna újabb és újabb verziókat közölhetett II. Gusztáv Adolffal. Néha csak azt, hogy Katalin a császár jóindulatát élvezi és állandó levele­zésben áll vele, máskor azt is, hogy már katolikus hitre tért.81 Az erdélyi hatalomvál­tásról szóló hírek között igen meglepőek is akadtak: Camerarius 1630 januárjában arról írt, hogy sokak szerint Bethlen Rákóczi Györgyöt jelölte ki utódjául, mivel öccsénél és annak fiainál alkalmasabbnak találta. Noha a híradás hitelességét erő­sen csökkenti, hogy a hágai rezidens információi szerint a magyar főúr már úton is volt Konstantinápoly felé az uralmi jelvények átvételére (ami nyilvánvaló tévedés), figyelemre méltó, milyen korán értesült a svéd államvezetés arról a személyről, aki végül győztesként emelkedett ki az 1630-as év erdélyi hatalmi válságából. És sok más Erdéllyel kapcsolatos hírrel ellentétben a Rákóczival kapcsolatos informáci­ók el is érték Axel Oxenstierna ingerküszöbét: a kancellár már 1630 februárjában a magyar főúr által saját oldalára állított hajdúk mozgolódásáról írt II. Gusztáv Adolfnak és mivel nem kommentálja, ki lenne ez a bizonyos „Ragozzi”, feltehető, hogy nem az első alkalommal fordult elő a neve a levelezésben. 82 Az 1630 során gyakorlatilag állandósuló erdélyi hatalmi válság során Brandenburgi Katalinnak természetesen eszébe jutott, hogy sógorától kérjen segítséget: augusztusban mind választófejedelmi bátyjának, mind II. Gusztáv Adolfnak írt, hogy a közelgő országgyűlésre küldjenek követet, aki támogatást nyújthatna neki. Sőt, a svéd királytól egy diplomata Portára küldését is szívesen látta volna.83 II. Gusztáv Adolf Pomerániából reagált, ígérte, hogy majd küld valakit, de emellett arra biztatta Katalint, hogy törekedjen mindenkivel jó vi­szony kialakítására, valamint hangot adott neheztelésének amiatt, ami szerinte Bethlen Istvánt és a rendeket is a fejedelemasszony ellen fordította, értve ezalatt a katolicizmus és a császár iránt érzett szimpátiát.84 Nem csodálkozhatunk, ha 81 Axel Oxenstierna levelei II. Gusztáv Adolfnak (Elbing, 1629. dec. 19[/29].; 1630. febr. 15[/25].; 1630. febr. 28.[/márc. 9.]). AOB I/4. 718.; Rikskansleren Axel Oxenstiernas skrifter och brefvexling. Förra afdelningen, V. bandet. Bref 1630. Red. Herman Brulin. Stockholm 1915. (a továbbiakban: AOB I/5) 105., illetve 145. 82 Ludwig Camerarius levele Axel Oxenstiernának ([Hága], 1630. jan. 5/15.). RA Oxenstiernasam­lingen E 578; Axel Oxenstierna levele II. Gusztáv Adolfnak (Elbing, 1630. febr. 15[/25.]). AOB I/5. 104.; Camerarius információi talán Bécsből származhattak, Esterházy Miklós nádor legalább is a csá­szárnak írt leveleiben többször is hangot adott azon meggyőződésének, hogy Rákóczi a fejedelemséget „hajhássza”. Lásd Szilágyi S.: I. Rákóczy György i. m. 148. 83 Brandenburgi Katalin leveleit György Vilmosnak és II. Gusztáv Adolfnak (Gyulafehérvár, 1630. aug. 8. és aug. 10.) lásd –a –a: Brandenburgi Katalin és a diplomáczia. Történelmi Tár [22.] (1899) 101., 103–104. A belpolitikai válság legrészletesebb leírását megtalálhatjuk Szilágyi S.: I. Rákóczy György i. m. 152–178. Lásd még Bánki Judit: Brandenburgi Katalin az erdélyi fejedelemségben. Tör ­ténelmi Szemle 36. (1994) 316–323. 84 II. Gusztáv Adolf levelét Brandenburgi Katalinnak (Ribnitz melletti tábor, 1630. okt. 7[/17].) lásd –a –a: Brandenburgi Katalin i. m. 116–118.

Next

/
Thumbnails
Contents