Századok – 2018
2018 / 1. szám - MAGYARORSZÁGI MIGRÁCIÓK - Konrád Miklós: A galíciai zsidó bevándorlás mítosza
KONRÁD MIKLÓS 53 dacára elsöprő sikert aratott, a „kazár” hosszú évtizedekre a bevándorolt galíciai zsidó pejoratív szinonimájává vált. Egan Ede munkácsi beszámolója botrányt szült, érthetően, hiszen a dualizmus korában rangos kormányzati közeg ennyire egyértelműen sem előtte, sem utána nem adott nyilvánosan hangot antiszemita nézeteinek. A kormány reakciója nem lehetett kétséges. A képviselőházban Darányi Ignác február 17-én a leghatározottabban elhatárolódott Egan magánjellegű, a zsidókra nézve sértő megjegyzéseitől, amelyekkel szembehelyezkedett a kormány „minden ingadozás nélküli” szabadelvű politikájával. Ám a jelentés első, hivatalos részében, ahol Darányi szavaival Egan Ede „a felvidéki, Galícziából bevándorolt proletár elemek üzelmeit, visszaéléseit ostorozta”, a miniszter nem látott kivetnivalót. Úgy vélte, hogy e tekintetben „a hazai zsidóság” is bizonyára egyetért vele, majd mintegy mellékesen megjegyezte: „Különben, a mi ezen üzelmeket illeti, a miniszterelnök úr, mint belügyminiszter kezdeményezésére elhatároztuk, hogy a bevándorlás ügyét minden irányban kielégítőleg, de egyszersmind gyökeresen és sürgősen rendezzük és szabályozzuk”. Az ülés jegyzőkönyve szerint a padsorok reakciója a következő volt: „Hosszantartó, zajos helyeslés, éljenzés és taps a ház minden oldalán.” 74 A külföldieknek a magyar korona országai területén való lakhatásáról című tör vényjavaslatot Széll Kálmán több mint két és fél évvel később, 1902. november 5-én nyújtotta be a képviselőháznak. Időközben – és míg a kivételként említhető szabadelvű párti Perényi Zsigmond 1902. áprilisi felszólalásában kiemelte, hogy a „kazárok” nagyon sok községben „ép oly szegények és nyomorultak, mint akármelyik rutén földmíves”75 – a miniszterelnök Darányi Ignáccal egyetemben oly módon igyekezett megnyugtatni, illetve lehűteni a kedélyeket, hogy a bevándorló „elemek” tevékenységéről ezen igyekezete közepette is elítélően szólt. A főrendiházban Esterházy János interpellációjára válaszolva 1902. február 4-én hangsúlyozta, hogy a kormányt e tekintetben „gazdasági szempontok” vezetik, „nem felekezetiek”, ugyanakkor kijelentette, hogy a „beözönlő” és „ide nem való emberek” bevándorlásából „kétségtelenül” bajok származnak.76 Március 8-án a néppári Buzáth Ferenc antiszemita beszédére reagálva Darányi Ignác a képviselőházban leszögezte, hogy a kormány sem a bevándorlást, sem egyéb kérdést nem fog „felekezeti jelleggel tárgyalni”. Június 20-án, Buzáth Ferencnek ezúttal egy interpellációjára válaszolva, Széll figyelmeztette a tisztelt házat, hogy a „beözönlő illetéktelen elemek ellen” fellépni kívánó „bevándorlásról szóló” törvényből ne csináljon senki 74 Az 1896. évi november hó 23-ára hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója XXVI. Bp. 1900. 431. 75 Az 1901. évi október hó 24-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója V. Bp. 1902. 64. 76 Az 1901. évi október hó 24-ére hirdetett országgyűlés főrendiházának naplója I. Bp. 1902. 55.
