Századok – 2018
2018 / 3. szám - ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - B. Szabó János – Bollók Ádám: A „szavart–türk dosszié”. A 9. századi kelet-európai steppei vándorlások 16–17. századi párhuzamok tükrében
A „SZAVART–TÜRK DOSSZIÉ” 524 A kazárokat viszont sokáig láthatólag nem kötötték ilyesféle vallási előírások: több alkalommal küldtek feleségül kazár hercegnőket Bizáncba és a muszlim kalifátusba is.181 Az uralkodó dinasztiák házassági kapcsolatain túl azonban viszonylag ritkán fordult elő, hogy a kelet-európai térségre vonatkozó források beszámolnának alacsonyabb rangú személyek, különféle népek előkelői között köttetett, diplomáciai aktusként is értelmezhető házassági kapcsolatairól – amilyenről a DAI említést tesz Leved(i) és egy előkelő kazár nő között. Természetesen az alacsonyabb rangúak összeköttetései is leképezték a fennálló hatalmi viszonyokat: a Nyugati Türk Birodalom egyik előkelősége, Köli csor például öccse számára szerezte meg a behódolt Karasar királyának leányát.182 Leved(i) státusza nyilvánvalóan nem volt mérhető a kazár kagánéhoz – hiszen nem volt még népe egyeduralkodója sem –, s bárhonnan is származik a házasságról szóló tudósítás, az, hogy a kazár kagán családtagja lett volna Leved(i) felesége, aligha maradt volna említetlen. Kína esetében, ahol különösen jól adatolható a külföldre feleségül adott kínai hercegnők státusza – mivel a kései Nyugati-Han-dinasztia korszakától kezdve a különféle kínai dinasztiák intenzív „házasság-diplomáciát” (kínai heqin ) folytattak steppei szomszédjaikkal –, világosan kitűnik annak a je lentősége, ha nem a császári családból származó hercegnő lett valamely külföldi uralkodó házastársa. A 710–720-as években kínai hercegnők helyett például két, a türk kagánok dinasztiájából, az Asina-házból származó hercegnőt adtak férjhez: az egyikőjüket, akit Szulu türges kagán kapott feleségül, vérbeli császári hercegnő rangjára emelték, míg a másikuk, akit a jóval kisebb jelentőségű sato (kínai shatuo) türkök vezetőjéhez adtak hozzá, a kínai hierarchiában csak jóval alacso nyabb, ötös fokozatú nemesi hölgy besorolást kapott. 183 Ha a kazárok esetében forrásaink alapján nem vázolhatunk is fel egy ennyire kifinomultan hierarchikus rendszert, Leved(i) státusza bizonyosan összemérhető volt valamely kazár főemberével. Mivel Leved(i) a szavartok „vitézségért” és „szövetségért” kapta a kazár feleséget (DAI 38 15. ), ezt a házasságot egyfajta rangjelző kitüntetésként is felfoghatjuk, amellyel a szavart vojvodát vőként befogadták egy kazár „politikai családba”. Az ilyesfajta kapcsolatoknak kazár szempontból igen nagy jelentősége lehetett mind a DAI -ban említett kazáriai belháború (39 3–5. ) idején, mind pedig az Atelkuzube menekülő kazár lázadók, a kavarok és a szavartok majdani kapcsolatainak (39 5–7. ) alakulása során. 184 181 Noonan, Th. S.: Bizánc és a kazárok i. m. 152–154. 182 Skaff, J. K.: Sui-Tang China i. m. 205. 183 Uo. 209–234., különösen 217. 184 Az ilyesfajta interetnikus politikai családhoz való tartozás tanulságos kora újkori példáit lásd B. Szabó János – Sudár Balázs: „Independens fejedelem az Portán kívül”. II. Rákóczi György oszmán
