Századok – 2018
2018 / 3. szám - ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - B. Szabó János – Bollók Ádám: A „szavart–türk dosszié”. A 9. századi kelet-európai steppei vándorlások 16–17. századi párhuzamok tükrében
B. SZABÓ JÁNOS – BOLLÓK ÁDÁM 497 (-ia ) csatolva. 69 Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a korábbi megoldások főként a Leved(ia) megnevezés magyar információn nyugvó voltából, s így magyar etimológiájából indultak ki. Az Árpád-kori történeti topográfia és helynévadás alapos ismeretében Györffy György ugyanakkor már mérlegelt egy másik lehetőséget is: „a személynévvel való területelnevezésnek, akár birodalomrészről, akár szállásról, telekről, házról van szó, általában akkor van értelme, ha ez más hasonló helyzetű személyek területétől való megkülönböztetést jelent. Amennyiben Levedi a kazár birodalom főembere, esetleg a kagáni család tagja lett volna, s a birodalom egy részén, pl. a »hétmagyar« nép felett uralkodott volna, elképzelhető, hogy a kazárok s esetleg más népek is Levedi-nek nevezték volna az országát, de nem valószínű, hogy a magyarok saját egész országuk megnevezésére ezzel a névvel éltek volna”. 70 Györffy felvetésének érdekessége, hogy a 38. fejezet első felének kazár eredete felől közelítve egyszerűen magyarázhatóvá válhat a korábbi kutatás számára nehezen érthetőnek tartott ellentmondás, amely a – magyar nyelvi anyagban egyéb ként ismeretlen – személynévből képzett országmegnevezés körül régóta látható. 71 Ráadásul azt semmiképpen sem zárhatjuk ki, hogy a szavart vojvodák szállásterületei közül éppen – és elsősorban – Leved(i)é feküdt a kazárok területéhez a legközelebb. Ez egyrészt magyarázatot kínálna Leved(i) a DAI -ból kiolvasható intenzív kazár kapcsolataira, másrészt talán indokolhatná, hogy kazár szemszögből miért épp egy nem kiemelkedő jelentőségű folyó mellett fekvő vezéri szállás fémjelezhette a szavartok egész területét. Magunk ugyanakkor egy nem magyar adatközlővel számolva, illetve utalva arra, hogy újabban a nyelvészeti kutatásban is kétségek merültek fel aziránt, hogy Leved(i) nevét kizárólag a magyar nyelvből lehetne/kellene levezetni,72 mindezek mellett is megnyugtatóbbnak tartanánk, ha a téma szakértői a személynévből képzett helynévadás rendszerét a későbbiekben nemcsak a magyar példák alapján vennék vizsgálat alá, hanem más, a térségben feltehetően használatos nyelvek (például török, iráni) gyakorlatát is elemzés tárgyává téve. Mielőtt a fenti, inkább elővigyázatosságra okot adó tényezők számbavétele után kísérletet tennénk a DAI „Levediájának” földrajzi elhelyezkedését 69 Vö. Benkő L.: A magyarság i. m. 393.; Harmatta J.: Lebédia i. m. 420. 70 Györffy Gy.: Levedia és Etelköz i. m. 386–387. (A kiemelés tőlünk származik – B. Á. – B. Sz. J.) 71 Az Arany Horda esetében például ismert, hogy ezen államalakulat több külső megnevezése is az ottani uralkodók nevéből származott, mint például a Dzsocsi ulusz (Ulus Dzsocsi ), Berke háza ( bayt al-Barka), Özbeg országa, Özbeg ulusz ( mamlakat-i uzbakī, Ulus Uzbak) . Ivanics Mária: Hatalomgya korlás a steppén. A Dzsingisz-náme nomád világa. Bp. 2017. 19., 26., 138. 72 A Benkő (A magyarság i. m. 393.) által 1984-ben vizsgálatai alapjául választott axióma, miszerint „[m]ivel Konstantinos itt magyar informátortól kapott, magyar nyelvi eredetű tulajdonnevet rögzített, a név eredeti mivoltát csakis a magyar helynévadás rendszerében szabad megítélni”, ma már minden elemében vitatott. Vö. Fehértói Katalin: Árpád-kori Levente és Leue, Lewedi személyneveink eredete. Magyar Nyelv 93. (1997) 436–439.; Uő: Lebediasz vajda. Magyar Nyelv 95. (1999) 320–323.
