Századok – 2018
2018 / 3. szám - ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - B. Szabó János – Bollók Ádám: A „szavart–türk dosszié”. A 9. századi kelet-európai steppei vándorlások 16–17. századi párhuzamok tükrében
B. SZABÓ JÁNOS – BOLLÓK ÁDÁM 485 egy évszázad történetírása különböző módokon ugyan, de folyamatosan számolt annak lehetőségével, hogy Konstantinápoly urai a magyarok bizánci érdekszférában történő megjelenése utáni időben a kazároktól szereztek információkat az újonnan feltűnő népről. Igen határozottan és részletes érveléssel foglalt emellett állást például Selig Cassel 1848-ban,22 Szabó Károly 1860-ban, 23 illetve Moravcsik Gyula 1934-ben.24 Az 1930–1940-es évektől az ezzel kapcsolatos gondolatok vé gül mégis igen rövid idő alatt lényegi cáfolat nélkül merültek feledésbe – majd Deér idézett cikke nyomán teljesen el is vesztek. 25 Kazár elbeszélő – bizánci szerző és szerkesztő Reményeink szerint a DAI keletkezéséről és forráshasználatáról a jelen munka előtanulmányát képező írásban26 elmondottak világossá tették, hogy az utóbbi néhány évtizedben a bizantinológiában megfogalmazott eredmények a magyar kutatásban a „tudós császár” által személyesen összegyűjtött beszámolókról, illetve a hozzá mint szerzőhöz köthető félreértésekről, tévedésekről, illetve különféle adatok hibás összekötéséről élő elképzeléseket és az ezekre alapuló kombinációkat nagyrészt tarthatatlanná tették. Ezzel együtt azt is hangsúlyozandónak tartjuk, hogy a DAI magyarokkal foglalkozó részeit vizsgáló magyarországi és nemzet közi szakirodalom áttekintése során nem találkoztunk olyan kellőképpen alátámasztott érvvel, amely ellentmondana a 38. fejezetből megismert adatok kazár adatközlőtől való származásának, vagy amely azoknak egyértelműen egy vagy több magyar származású adatközlő útján történő Bizáncba jutására utalna. A 38. fejezet első felének egy, a 9. századi bizánci–kazár diplomáciai érintkezések során keletkezett iratban való fennmaradásának a lehetősége emellett jól összeegyeztethető mind a Kapitánffy tanulmányaiban a magyarokról szóló 9. századi bizánci adatgyűjtésről, mind pedig a James Howard-Johnston által a DAI két, VI. Leó és VII. Konstantin korára eső szerkesztési fázisáról vázolt megállapításokkal. 27 A kazár eredetű elbeszélés feltevése ugyancsak jól értelmezhető kontextust ad 22 Selig Cassel: Magyarische Alterthümer. Berlin 1848. 138. 23 Szabó Károly: Bíborban született Konstántin császár munkái magyar történeti szempontból. Akadé miai Értesítő 1. (1860) 111–112., 129., 133., 164–165. 24 Moravcsik Gyula: A magyar történet bizánci forrásai. (A Magyar Történettudomány Kézikönyve I. 6/b.) Bp. 1934. 155. 25 Jelen tanulmány terjedelmi korlátai nem teszik lehetővé, hogy e folyamatot részletesen bemutassuk. Az elmúlt bő másfél évszázad magyarországi és nemzetközi történeti irodalmának ilyen szempontú áttekintését és értékelését lásd Bollók Ádám – B. Szabó János: Hogyan tűnt el a De administrando imperio 38. fejezetének kazár forrásaira vonatkozó feltevés a magyar történetírásból? Historiográfiai esettanulmány. Történelmi Szemle 59. (2017) 347–377. 26 Bollók Á.: A De administrando imperio i. m. 27 Vö. Bollók Á.: A De administrando imperio i. m. 1292., 1327–1332.
