Századok – 2018
2018 / 2. szám - MŰHELY - Murber Ibolya: Forráskiadás a hagyományos és az új diplomáciatörténet-írás határán. Az első Osztrák Köztársaság külügyi dokumentumainak forrásgyűjteménye
MURBER IBOLYA 453 az olasz, se az osztrák vezetés nem tartott igényt.37 Baar-Baarenfels osztrák követ azt írta 1937. eleji jelentésében a bécsi külügyminisztériumba, hogy „a magyarországi közhangulat Ausztriával szembeni kifejezetten szimpatizálónak tűnik, azonban nagy része nem hisz országunk tartós állami önállóságában”. 38 A sorozat XII. és egyben utolsó dokumentumkötete az Ausztria az izoláció és az Anschluss között alcímet kapta, amely plasztikusan mutatja be az Első Köztársaság 1937. szeptember és 1938. március közötti külpolitikai helyzetét. Arnold Suppan a közel 50 oldalas bevezetőjében az Anschluss-gondolat 1930-as évekbeli alakulását vázolta fel, amelyhez a korábbi kötetekből is felidézett dokumentumokat.39 Ismertette az 1937 késő őszi nemzetközi helyzetet és Hitler háborús céljait, majd annak közép-európai összefüggéseit vette sorra. Külön figyelmet szentelt a Római szerződésekben részt vevő államok egyre gyengülő összetartásának, illetve Olaszország és Magyarország kihátrálásának is. A kevés magyar vonatkozású dokumentum is jól érzékelteti a magyar külügyi vezetés távolságtartását és nem egyszer cinikusan ható megjegyzéseit, amellyel az akuttá vált Anschluss-veszélyt igyekezett bagatellizálni.40 1938. március 13-án a nemzetiszocialista Németország elfoglalta Ausztriát, ezáltal megszűnt az osztrák önálló államiság. Ezzel a lehetőséggel a magyar és az olasz vezetés ugyan a kezdetektől számolt, de bíztak abban, hogy a számukra is veszélyeket rejtő német terjeszkedés a lehető legkésőbb következik be. Bethlen ezt 1927 tavaszi római útján úgy fogalmazta meg, hogy „akár akarjuk, akár nem, meglesz [az Anschluss – M. I.], és ezért Magyarország nem tesz, és nem is tehet ellene semmit”.41 Ez a vélemény Budapest osztrák-politikáját egészen 1938-ig meghatározta, amint ezt a forráskiadvány utolsó magyar vonatkozású, 1938. február 25-ei keltezésű dokumentuma is visszatükrözi. 42 Az ADÖ-forráskiadás közel negyedszázadot vett igénybe. Felvállalta és teljesítette azt a feladatot, hogy rekonstruálja az osztrák külpolitika főbb állomásait, kihívásait és eredményeit. A szinte áttekinthetetlenül sok iratfolyóméternyi levéltári anyagból választották ki a szerkesztők azokat a jellemző és informatív dokumentumokat, amelyek érzékeltették az osztrák külpolitika két világháború közötti meghatározó fordulópontjait. A dokumentumok kiválasztásában a nehézséget 37 ADÖ XI. 1688. dokumentum. 38 ÖStA AdR Außenpolitische Angelegenheiten, Neues Politisches Archiv 788 34.576. Bp. 1937. jan. 9. 39 A két világháború közötti Anschluss-kérdés magyar külügyi megítéléséről bővebben Murber Ibolya: Az Anschluss és a magyar külpolitika a két világháború között. Századok 149. (2015) 167–202. 40 Außenpolitische Dokumente der Republik Österreich (1918–1938). Band XII. Österreich zwischen Isolation und Anschluss. 28. September 1937 bis 15. März 1938. Hrsg. Walter Rauscher – Arnold Suppan. Wien 2016. (a továbbiakban ADÖ XII.) 1895. dokumentum. 41 Iratok az ellenforradalom történetéhez 1919–1945. IV. Szerk. Karsai Elek. Bp. 1967. 53–54. 42 ADÖ XII. 1935. dokumentum.
