Századok – 2018
2018 / 2. szám - MŰHELY - Murber Ibolya: Forráskiadás a hagyományos és az új diplomáciatörténet-írás határán. Az első Osztrák Köztársaság külügyi dokumentumainak forrásgyűjteménye
MURBER IBOLYA 451 támogatta a parlamentáris demokrácia leépítésében és az autoriter hivatásrendi állam (Ständestaat) kiépítésében.33 Dollfuß az egyre mélyülő olasz és magyar kapcso latok mellet is törekedett egy alkalmazkodó és pragmatikus külpolitikai vonal megtartására, amelyre építve igyekezett a hitleri Németország ölelő karjai elől kitérni. Az 1932. november eleji első személyes Gömbös-Dollfuß királyszállási találkozóról olvashatunk ugyan (1247. dokumentum), azonban a többi ősz és tél folyamán tartott, nem kevésbé lényeges témákról szóló személyes találkozókról már nem válogattak be a szerkesztők dokumentumokat. A 2014-ben megjelent IX. kötet 191 dokumentumot közölt az 1933. február 24. és 1934. augusztus 6. között eltelt hónapokból. Ez az első kötet, amelynek digitalizálására is sor került, így e-book formában is elérhető. Az Ausztria a fasizmus bűvöleté ben alcím is jól jelzi, hogy a nemzetiszocialista Anschluss-törekvések ellensúlyozására Dollfuß egyre szorosabb kapcsolatokat épített ki a fasiszta Olaszországgal és részben Magyarországgal. A kancellár és a Duce között a hivatalos államfői kapcsolatokon túl szinte baráti, személyes jó viszony alakult ki, amelynek pótlására vagy folytatására a kancellár 1934. július 15-ei meggyilkolása után utóda, Kurt Schuschnigg már nem volt képes. Természetesen Olaszország kihátrálása mögött nem Mussolini és Schuschnigg személyes nexusának hiánya állt, hanem a Duce nagyhatalmi, hódító tervei és az abesszíniai háború sikertelensége. Ezt a kötetet egyedül Walter Rauscher szerkesztette, aki a bevezetőben úgy fogalmazott, hogy a tárgyalt 17 hónap a 20. századi osztrák történelem legnehezebb időszakai közé tartozik. Nemcsak a gazdasági válság okozta nehézségek miatt, hanem mert Ausztria ismét a nemzetközi hatalmi politika „játékszerévé” vált.34 A 33 oldalas bevezetőt Rauscher tematikusan meg osztotta: az első felében a belpolitikai, a második részben a külpolitikai kontextust vázolta fel. Az Anschlusshoz való viszony az egész korszakban meghatározó eleme volt mind az olasz, mind a magyar kapcsolatoknak. 1933–1934-ben még mindkét „baráti ország” az osztrák önállóság mellet foglalt állást, természetesen saját vélt vagy valós érdekei és szempontjai mentén. A kötet részletesen foglalkozik az 1934-es Római szerződések létrejöttével, bemutatja annak teljes szövegét és felvázolja annak nemzetközi fogadtatását is. Az intenzív magyar–osztrák kapcsolatok azonban alig kaptak teret a dokumentumválogatásban, amely tény azzal is összefüggésben állhat, hogy ekkor Ausztria számára az Olaszországhoz és Németországhoz való viszony volt a meghatározó. Magyarország nem lényegtelen, de inkább mellékes szereplőként jelent meg csupán a bécsi vezetés koncepciójában. 33 Bővebben a témáról lásd Peter Berger: Im Schatten der Diktatur. Die Finanzdiplomatie des Vertre ters des Völkerbundes in Österreich, Meinoud Marinus Rost van Tonningen 1931–1936. Wien 2000. 34 Außenpolitische Dokumente der Republik Österreich (1918–1938). Band IX. Österreich im Banne des Faschismus. 24. Februar 1933 bis 6. August 1934. Hrsg. Walter Rauscher. Wien 2002. 7.
