Századok – 2018
2018 / 2. szám - MŰHELY - Murber Ibolya: Forráskiadás a hagyományos és az új diplomáciatörténet-írás határán. Az első Osztrák Köztársaság külügyi dokumentumainak forrásgyűjteménye
FORRÁSKIADÁS A HAGYOMÁNYOS ÉS AZ ÚJ DIPLOMÁCIATÖRTÉNET-ÍRÁS HATÁRÁN 448 szuverenitásának korlátozásával. 1926. június 20-án ért véget az ország pénzügyi kontrollja, mikor a holland Alfred Zimmermann népszövetségi főbiztos befejezte ausztriai tevékenységét. A békeszerződés értelmében azonban a Népszövetség katonai felügyelete továbbra is fennmaradt Ausztriában, ahogy Magyarországon is. A tényleges katonai és pénzügyi felügyelet mindkét vesztes országban az 1927–1928-as esztendőkig elhúzódott. A kötet dokumentumai jól tükrözik az egyre nagyobb szerephez jutó úgynevezett „utazódiplomácia” (Reisediplomatie) eredményeit. Ignaz Seipel kancellár gyakori külföldi tárgyalásai Ausztria 1920-as évekbeli külpolitikai alapelvének, a jószomszédi viszony ápolásának szimbolikus megnyilvánulásaként is értelmezhetők. Ezek az utak nemcsak az ország külpolitikai izoláltságát csökkentették, hanem az ország nemzetközi presztízsét is növelték. A kötetben tárgyalt közel négy esztendőt figyelembe véve Bécs viszonya a szomszédos országok közül egyedül Olaszországgal kezdett csak romlani Mussolini erőszakos dél-tiroli olaszosító politikája miatt. A kancellár 1924-es budapesti látogatása egyenesen a magyar–osztrák jószomszédi viszony demonstrálását szolgálta. Ekkor Seipel és Bethlen eszmét és tapasztalatot cseréltek a népszövetségi kölcsön és a pénzügyi szanálás kapcsán. Az osztrák és a magyar kormány fők közötti személyes találkozás, illetve számos államközi szerződés ellenére a két ország viszonyát Seipel úgy jellemezte, hogy „jó, de igen hideg”. 25 A 2004-ben megjelent VI. kötet is közel négy év eseményei közül válogatott. Az 1926 nyári népszövetségi pénzügyi felügyelet végétől 1930. februárig tartó időszak a Szuverenitás évei alcímet kapta. Ekkor a közép-európai erővonalakban újabb eltolódás ment végbe. 1926-ban Ausztria a Népszövetség tagja lett, s tagságát az 1930-as évek második felében az erősödő német–olasz nyomás ellenére sem volt hajlandó feladni.26 Ausztria mozgásterének és presztízsének növekedésével párhuzamosan az 1925-ös locarnoi szerződés óta, a „Keleti-Locarno” hiányában Csehszlovákia Duna-medencei vezető pozíciója gyengülni kezdett, miközben 1927 után a fasiszta Olaszország érdeklődése jelentősen megnőtt a régió iránt. A szerkesztők ezeket az éveket Ausztria külpolitikailag legkevésbé terhelt időszakának tartják,27 ami mindenképpen Seipel kancellár diplomáciai és államfői sikereinek is köszönhető. Noha a bevezető megemlítette és néhány dokumentum utalt is a prelátus szélsőjobboldali félkatonai szervezetekhez, a Heimwehrekhez 25 Außenpolitische Dokumente der Republik Österreich (1918–1938). Band V. Unter der Finanzkontrolle des Völkerbundes. 7. November 1922 bis 15. Juni 1926. Hrsg. Klaus Koch – Walter Rauscher – Arnold Suppan. Wien 2002. 833. dokumentum. 26 Außenpolitische Dokumente der Republik Österreich (1918–1938). Band XI. Im Schatten des Nationalsozialismus. 27. Juli 1936 – 27. September 1937. Hrsg. Klaus Koch – Elisabeth Vyslonzil. Wien 2016. (a továbbiakban: ADÖ XI.) 1706. dokumentum. 27 Außenpolitische Dokumente der Republik Österreich (1918–1938). Band VI. Jahre der Souveränität. Hrsg. Klaus Koch – Walter Rauscher – Arnold Suppan. Wien 2004. 7.
