Századok – 2018
2018 / 2. szám - MŰHELY - Murber Ibolya: Forráskiadás a hagyományos és az új diplomáciatörténet-írás határán. Az első Osztrák Köztársaság külügyi dokumentumainak forrásgyűjteménye
FORRÁSKIADÁS A HAGYOMÁNYOS ÉS AZ ÚJ DIPLOMÁCIATÖRTÉNET-ÍRÁS HATÁRÁN 440 dokumentumválogatás Karsai Elek szerkesztésében,15 amely ezt a kronológiai hiá tust igyekezett betölteni. Egy évvel később jelent meg az MTA Történettudományi Intézetének gondozásában a Wilhelmstrasse és Magyarország 1933–1944 című for ráskiadvány,16 amely a magyar–német kapcsolatok diplomáciai irataiba enged be pillantást. A rendszerváltást követően egyéb állami finanszírozású és intézetileg szervezett, két világháború közötti időszakot átfogó forráskiadás megjelentetésére már nem került sor, főként a politikai akarat és a pénzszűke miatt. Így az ezredfordulót követően a magyar–német–osztrák két világháború közötti diplomáciai kapcsolatokról csupán „magánvállalkozásban” készített forrásgyűjtemények láttak napvilágot. Tilkovszky Loránt 2002-ben adott ki egy válogatást a budapesti osztrák követség 1933–1938 közötti dokumentumaiból.17 2017-ben jelent meg Németh István szerkesztésében a Német diplomáciai iratok Magyarországról (1918–1934) I–II. című forrásgyűjtemény, amelyben a szerző saját németországi levéltári gyűjtéseinek eredményeit publikálta. Minden modern korral foglalkozó forráskiadás közös jellemzője – függetlenül a kiadásért felelős intézettől, személytől, finanszírozástól –, hogy csupán a rendelkezésre álló iratok törtrészének megjelentetésére van mód. A két világháború közötti diplomáciai-külpolitikai kapcsolatok tekintetében ugyanis a levéltárakban, gyűjteményekben fellelhető korabeli dokumentumok köre szinte áttekinthetetlen folyóméternyi iratmennyiséget tesz ki, még az olyan kis országok esetében is, mint Ausztria vagy Magyarország. A nagy kérdés mindig az, hogy melyik dokumentumot – milyen megfontolásból és prekoncepcióból – vegye figyelembe a szerkesztőbizottság, és melyiket hagyja figyelmen kívül? Az ADÖ-sorozat dokumentumválogatásának nehézsége és szakmai felelőssége azzal is összefüggött, hogy a sorozat útnak indításakor nem létezett a két világháború közötti osztrák külpolitikát összefoglalóan elemző szintézis. Sajnálattal konstatálható, hogy 1993 óta ebben a tekintetben a helyzet nem sokat javult. A korszak külpolitikája iránt azóta sem nőtt meg látványosan az érdeklődés az osztrák történészek körében. Résztémákról születtek ugyan kiadványok, de a külügyi események csak a belpolitikai történések háttereként, kulisszájaként kerülnek bemutatásra. Ebből a perspektívából nézve még nagyobb és dicséretesebb az ADÖ-sorozat azon vállalkozása, hogy kiválasztják, és ezáltal kanonizálják is azokat a külügyi iratokat, amelyek a két világháború közötti osztrák diplomácia meghatározó elemeit és 15 A magyar ellenforradalmi rendszer külpolitikája 1927. január 1. – 1931. augusztus 24. Iratok az ellenforradalom történetéhez. Szerk. Karsai Elek. Bp. 1967. 16 Ránki György et al.: A Wilhelmstrasse és Magyarország: német diplomáciai iratok Magyarországról, 1933–1944. Bp. 1968. 17 Tilkovszky Loránt: Ausztria és Magyarország a vészterhes Európában. A budapesti osztrák követség megfigyelései és helyzetelemzései 1933–38. évi politikai jelentéseiben. Bp. 2002. A szerző erről a kötetről készült recenzióját lásd Külügyi Szemle 2. (2003) 3. sz. 201–208.
