Századok – 2018
2018 / 2. szám - MŰHELY - Murber Ibolya: Forráskiadás a hagyományos és az új diplomáciatörténet-írás határán. Az első Osztrák Köztársaság külügyi dokumentumainak forrásgyűjteménye
FORRÁSKIADÁS A HAGYOMÁNYOS ÉS AZ ÚJ DIPLOMÁCIATÖRTÉNET-ÍRÁS HATÁRÁN 438 felemésztő projekt aktualitásáért és korszerűségéért a „digital humanities” és a gyorsan változó interdiszciplináris posztmodern történetírás idején? Az 1970-es évekbeli ötlet tárgyiasulásához több tényezőnek kellett egyszerre megvalósulnia. Egy nagy volumenű, külpolitikai vagy akár belpolitikai állami döntéseket és azok következményeit bemutató és feldolgozó projekthez ugyanis nem elegendő egy ambiciózus ötlet és egy professzionális team, feltétlen szükség van elkötelezett politikai akaratra és nem utolsó sorban a stabil és tervezhető pénzügyi háttérre is. Az ADÖ-sorozatnál a feltételek kedvező konstellációja 1990 nyarára alakult ki, ahogy erről Arnold Suppan, a sorozat felelős szerkesztője, az I. kötet előszavában írt. 8 Az 1945 utáni osztrák történetírás hagyományosan a két világháború közötti belpolitikával foglalkozott. Arra kereste a választ, hogy miként és miért fragmentálódott az osztrák társadalom, miért alakultak ki az egymással szinte kibékíthetetlenül szemben álló politikai táborok, illetve mi vezetett az 1938-as Anschlusshoz, míg a külpolitikai keretek vizsgálata csupán a belpolitikai folyamatok rekonstruálhatóságát szolgálta. Emögött a Második Köztársaság azon politikai konszenzusa állt, amely kezdetben egyöntetűen az 1918–1938 közötti politikai kultúrától való elhatárolódására, a politikai táborok konfrontációjának elutasítására épült. Ennek következtében az osztrák történetírás a két világháború közötti külpolitikai forráskiadás és politikatörténeti feldolgozás tekintetében elmaradt az európai átlagtól. A két világháború közötti külpolitikai dokumentumok forráskiadásának eközben hosszú évtizedekre visszatekintő múltja volt és van Európában és az USA-ban is. A nagyhatalmak közvetlenül a második világháborút követően megkezdték az 1918 és 1939 közötti külpolitikai dokumentumaik kiadását. A sort az Egyesült Államok külügyminisztériuma kezdte, amely 1946-tól jelentette meg sorozatát Foreign Relations of the United States. Diplomatic Papers 1919– 1939 címmel. 9 Egy évvel ké sőbb indították útjára az Oxfordi Egyetem történészei az angol külügyminisztérium dokumentumait bemutató Documents on British Foreign Policy 1919 – 1939 huszon egy kötetes forráskiadását.10 A német két világháború közötti külpolitikai forráski adás 1950-ben kezdődött. A német külügyminisztérium két világháború között keletkezett dokumentumaira épült az Akten zur deutschen Außwärtigen Politik 1918– 1945 sorozat, amely vastag kötetek sokaságát jelenti a szakemberek legnagyobb 8 Außenpolitische Dokumente der Republik Österreich 1918–1938. Band I. Selbstbestimmung der Republik. 21. Oktober 1918 bis 14. März 1919. Hrsg. Klaus Koch – Walter Rauscher – Arnold Suppan. Wien 1993. (a továbbiakban: ADÖ I.) 9 Ezek ma már digitálisan is elérhetők, például a Wisconsin-Madison Egyetem könyvtárának a szerverén (http://digicoll.library.wisc.edu/cgi-bin/FRUS/FRUS-idx?type=browse&scope=FRUS.FRUS1, letöltés 2017. aug. 15.) 10 Ezek ma digitálisan szintén elérhetők, például a kanadai fenntartású nonprofit könyvtár Internet Archive jóvoltából (https://archive.org/details/in.ernet.dli.2015.276400, letöltés 2017. aug. 15.).
