Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Ordasi Ágnes: Bombamerényletek a fiumei kormányzóság ellen (1913–1914)
BOMBAMERÉNYLETEK A FIUMEI KORMÁNYZÓSÁG ELLEN (1913–1914) 404 tüntetések.15 A kormány a megzavarodott közhangulatot – nem utolsósorban gazdasági megfontolásokból – nem nézhette tétlenül, ezért a városi közbiztonság ellenőrzését és biztosítását újfent saját hatáskörbe kívánta rendelni, ám ez a törekvés csak tovább mélyítette az ellentéteket. 16 A határrendőrség felállításáról – melynek fő oka a ki- és bevándorlás felügyelete volt – az 1903. évi VIII. tc. határozott, amely az ország területén ugyan 1906. január 15-én lépett életbe, de a kikötővárosban csak újabb hét év elteltével kezdték alkalmazni.17 A Fiume területén szolgálatot teljesítő határszéli rendőr-főkapitány ság felállításának folytonos késleltetését a helyi és országos politikai viszonyok rendezetlensége, valamint a fiumei statútum megkerülhetetlensége indokolta. 18 A másik konfliktusforrást az „a külföldieknek a magyar korona országai területén való lakhatásáról szóló” törvénycikk jelentette,19 amit a határrendőrség 1913. évi 38.000./V. a. számú belügyminiszteri körrendelet alapján hajtott végre.20 Noha a törvény hivatalosan a közrend fenntartására és a gyanús elemek meg figyelésére irányult, a kikötővárosban tartózkodó nagyszámú, gyakran nyíltan irredenta propagandát folytató olasz és osztrák állampolgárokkal szembeni fellépéshez is hatékony eszköznek bizonyult, mivel a törvény értelmében az idegen államok gyanúsnak ítélt alattvalói minden indoklás és bizonyíték nélkül 24 órán belül eltávolíthatóak voltak a városból. Ez a rendelkezés tette lehetővé például Icilio Bacich, anconai ügyvéd, a város egykori alpolgármesterének kiutasítását is.21 A városi rendőrség (!) intézkedése azonban még a mérsékeltebb, legista rap presentanza körében is nagy felháborodást keltett. Az ad hoc módon kialakult belpolitikai válság végül utcai tüntetésekkel, Francesco Vio podestà lemondásá val,22 majd a rappresentanza folytonos tiltakozásai következményeként a képvi selőtestület feloszlatásával, és a fiumei Állandó Bizottmány (a polgármester elnöklete alatt ülésező, 10 képviseleti tagból álló közigazgatási szerv) lemondásával 15 A fiumei rezolúció nem közvetlenül a kikötőváros ügyeire, hanem a horvát viszonyokra és Dalmácia helyzetére vonatkozott. 16 Nákó Sándor kormányzó a belügyminiszterhez a fiumei rendőrség pénzkezelésének megvizsgálása tárgyában. Fiume, 1909. ápr. 4. MNL OL Belügyminisztériumi Levéltár, rezervált iratok (a továbbiakban: K 149) 64. d. 1909–1910. 516. res. sz. 17 Belügyminiszter 1913. évi 38.0/V-a. számú körrendelete. Magyarországi Rendeletek Tára 47. (1913) 1032–1068. 18 Wickenburg István kormányzó, a miniszterelnök és a belügyminiszter táviratai. 1913. márc. 3-tól 1913. ápr. 17-g. DAR JU 5. Eln. ir. ad 102./1913. 19 1903. évi V. tc. 20 Belügyminiszter 1913. évi 38.0/V-a. számú körrendelete. Magyarországi Rendeletek Tára 47. (1913) 1071–1167. 21 A statútum értelmében a városi alapszabályt kizárólag a képviselőtestület jóváhagyásával lehetett volna megváltoztatni vagy módosítani. Lo sfratto al dott. Icilio Baccich! La Voce del Popolo, 1913. június 10. 22 Una seduta storica della Rappresentanza municipale. La Voce del Popolo, 1913. június 14.
