Századok – 2018

2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Csaplár-Degovics Krisztián: Az albán ifjúság parancsnoka a királyi Albániában

AZ ALBÁN IFJÚSÁG PARANCSNOKA A KIRÁLYI ALBÁNIÁBAN 368 Gustav von Mürdacz (1874–1945) egykor vezérkari tiszt volt az osztrák–magyar közös hadseregben. A világháború idején Albániában szolgált, Zoguval Bécsben ismerkedett meg. Mürdacz 1918-at követően nem kapott nyugdíjat Ausztriában, s feltehetően ez is szerepet játszott abban, hogy 1923-tól, albán állampolgárként, Tiranában telepedjen le. Mürdacz intelligens ember volt, inkább látszott tudósnak, mint katonának. A tiranai paktumok jelentőségét hamar megértette: mivel az ola­szok háttérbe szorították, ideje nagy részét innentől kezdve kertjének és a zenének szentelte. Választott hazáját és uralkodóját azonban nem hagyta el. 1944–1945-ben összekötő tisztként szolgált a német hadsereg és az albán kormány között. A bevonu­ló kommunista erők elől nem akart elmenekülni, 70 évesen Tiranában kivégezték. 71 A fegyveres erők átszervezésének másik kulcsfigurája a brit Walter F. Stirling ezredes lett.72 A brit tisztek behívásának valószínűleg több oka volt. Egyrészt a britek az észak-albániai Shkodra 1913-as nemzetközi ellenőrzése kapcsán ját­szott szerepének nem volt rossz albániai emlékezete. Másrészt Nagy-Britannia nem tartozott a világháborús megszálló hatalmak közé. Harmadrészt Zogu úgy gondolta, hogy a brit tisztekkel szemben az olasz tisztek nem mernek majd olyan bátran fellépni, mint osztrák vagy albán bajtársaikkal szemben. Negyedrészt a brit tisztek nem szereztek politikai befolyást, feladataik tisztán a hadseregre korlá­tozódtak. Így az albán legénység is jobban el tudta őket fogadni, szemben az olasz instruktorokkal, akikben fenyegetést látott. 73 Walter F. Stirling ezredes (1880–1958) hivatásos katona volt.74 1899–1900 között részt vett a búr háborúban, 1906-tól a Közel-Keleten élt, az egyiptomi hadsereg tisztjeként. A világháború idején Arábiai Lawrence (Thomas Edward Lawrence, 1888–1935) vezérkari tisztjeként a sivatagban harcolt. 1918-at követő­en a jaffai körzet katonai parancsnoka volt, amikor ismerőse, Harry Eyres tiranai brit konzul értesítette, hogy Albániában külföldi tanácsadókat keres a belügy­miniszter. Zogu személyes meghívólevelének hatására Stirling 1923-ban partra szállt Durrsiben. Miután két hosszú utat megtett, a brit tiszt megállapította, hogy „Albánia egy közel-keleti ország, tehát tetszik”. Stirling Zoguról is pozitív benyo­másokat szerzett: „Minden közel-keleti államférfi közül – és én aztán a legtöbbel találkoztam – Zogut tekintem messze a legbriliánsabbnak, legműveltebbnek és legmesszelátóbbnak.”75 Zogu SZHSZ-államból való vissztérése után Stirling a 71 Swire, J.: King Zog’s Albania i. m. 205.; Zejnati, N.: Ahmet Zogu – politikan i. m. 263–265.; Tomes, J.: King Zog i. m. 128.; Elsie, R.: A Biographical Dictionary i. m. 324–325. 72 Fischer, B.: King Zog i. m. 79. 73 Swire, J.: King Zog’s Albania i. m. 205.; Tomes, J.: King Zog i. m. 128. 74 Fischer, B.: King Zog i. m. 53.; Pearson, O.: Albania and King Zog i. m. 203., 206–207.; Elsie, R.: A Biographical Dictionary i. m. 429. 75 Walter Francis Stirling: Safety Last. London 1953. 157.

Next

/
Thumbnails
Contents