Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Csaplár-Degovics Krisztián: Az albán ifjúság parancsnoka a királyi Albániában
AZ ALBÁN IFJÚSÁG PARANCSNOKA A KIRÁLYI ALBÁNIÁBAN 368 Gustav von Mürdacz (1874–1945) egykor vezérkari tiszt volt az osztrák–magyar közös hadseregben. A világháború idején Albániában szolgált, Zoguval Bécsben ismerkedett meg. Mürdacz 1918-at követően nem kapott nyugdíjat Ausztriában, s feltehetően ez is szerepet játszott abban, hogy 1923-tól, albán állampolgárként, Tiranában telepedjen le. Mürdacz intelligens ember volt, inkább látszott tudósnak, mint katonának. A tiranai paktumok jelentőségét hamar megértette: mivel az olaszok háttérbe szorították, ideje nagy részét innentől kezdve kertjének és a zenének szentelte. Választott hazáját és uralkodóját azonban nem hagyta el. 1944–1945-ben összekötő tisztként szolgált a német hadsereg és az albán kormány között. A bevonuló kommunista erők elől nem akart elmenekülni, 70 évesen Tiranában kivégezték. 71 A fegyveres erők átszervezésének másik kulcsfigurája a brit Walter F. Stirling ezredes lett.72 A brit tisztek behívásának valószínűleg több oka volt. Egyrészt a britek az észak-albániai Shkodra 1913-as nemzetközi ellenőrzése kapcsán játszott szerepének nem volt rossz albániai emlékezete. Másrészt Nagy-Britannia nem tartozott a világháborús megszálló hatalmak közé. Harmadrészt Zogu úgy gondolta, hogy a brit tisztekkel szemben az olasz tisztek nem mernek majd olyan bátran fellépni, mint osztrák vagy albán bajtársaikkal szemben. Negyedrészt a brit tisztek nem szereztek politikai befolyást, feladataik tisztán a hadseregre korlátozódtak. Így az albán legénység is jobban el tudta őket fogadni, szemben az olasz instruktorokkal, akikben fenyegetést látott. 73 Walter F. Stirling ezredes (1880–1958) hivatásos katona volt.74 1899–1900 között részt vett a búr háborúban, 1906-tól a Közel-Keleten élt, az egyiptomi hadsereg tisztjeként. A világháború idején Arábiai Lawrence (Thomas Edward Lawrence, 1888–1935) vezérkari tisztjeként a sivatagban harcolt. 1918-at követően a jaffai körzet katonai parancsnoka volt, amikor ismerőse, Harry Eyres tiranai brit konzul értesítette, hogy Albániában külföldi tanácsadókat keres a belügyminiszter. Zogu személyes meghívólevelének hatására Stirling 1923-ban partra szállt Durrsiben. Miután két hosszú utat megtett, a brit tiszt megállapította, hogy „Albánia egy közel-keleti ország, tehát tetszik”. Stirling Zoguról is pozitív benyomásokat szerzett: „Minden közel-keleti államférfi közül – és én aztán a legtöbbel találkoztam – Zogut tekintem messze a legbriliánsabbnak, legműveltebbnek és legmesszelátóbbnak.”75 Zogu SZHSZ-államból való vissztérése után Stirling a 71 Swire, J.: King Zog’s Albania i. m. 205.; Zejnati, N.: Ahmet Zogu – politikan i. m. 263–265.; Tomes, J.: King Zog i. m. 128.; Elsie, R.: A Biographical Dictionary i. m. 324–325. 72 Fischer, B.: King Zog i. m. 79. 73 Swire, J.: King Zog’s Albania i. m. 205.; Tomes, J.: King Zog i. m. 128. 74 Fischer, B.: King Zog i. m. 53.; Pearson, O.: Albania and King Zog i. m. 203., 206–207.; Elsie, R.: A Biographical Dictionary i. m. 429. 75 Walter Francis Stirling: Safety Last. London 1953. 157.