Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Csorba György – Fodor Gábor: Mosony Lipót – történeti kutatás és magyar kultúrpolitika Konstantinápolyban, 1914–1916
CSORBA GYÖRGY – FODOR GÁBOR 335 például beszámolt Abdul Latifnak a csehországi Eger városánál létesített muszlim hadifogolytáborban tett látogatásáról, amelynek során az felolvasta a foglyok előtt a dzsihádról szóló fetvát. Októberben Latif tudatta barátjával, hogy egy hónapra ismét a táborba utazik. 75 Mosony a budapesti muszlim imaház ügyében is igyekezett eljárni. Ennek előzményeként 1914. december 16-án Havass Rezső székesfővárosi törvényhatósági bizottsága elé terjesztette azon javaslatát, miszerint tekintettel a török szövetségesekre, valamint a Budapesten élő mintegy kétezer muszlimra, létesítsenek egy muszlim imaházat („dsámit”), ahol a hívők méltó körülmények között gyakorolhatják vallásukat. Abdul Latif 1915 októberében tudatta Mosonyval, hogy a budai Lónyay-villát nem kaphatják meg az imaház céljára, mert az ott működő hadsegélyező hivatalok nem helyezhetőek át, de szerinte a várban nem is lenne célszerű helyet keresni, és nincs is ott erre a célra alkalmas épület. A Gülbaba környékét viszont kiváló helyszínnek tartotta, mert azt nemcsak a fővárosi, de a külföldi muszlimok is ismerték. Arra kérte ezért Mosonyt, hogy a türbe és az imaház ügyét ne engedje ki a kezéből, mert a „magyar és török nemzet jövőbeni békés együttműködésének egyik fontos tényezője lesz, a nemzet nagy hálával fog adózni Nagyméltóságodnak, azért a buzgó fáradozásért, amelyet ez ügyben kifejt”. A „kegyes dzsámi” ügyében az oszmán források szerint 1917-ben a magyarországi török nagykövet személyesen tárgyalt Khuen-Héderváry Károly volt miniszterelnökkel, Wekerle Sándor miniszterelnökkel, Bárczy Istvánnal, Budapest főpolgármesterével, valamint Lánczy Leóval, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnökével.76 Hiába álltak azonban készen Kemalettin Bej tervei a dzsámihoz, 77 amihez a Török Vallásügyi Minisztérium 5 000–10 000 líra körüli összeget különített el, az imaházból, mint ismert, többszöri fellángolás után sem lett semmi. 78 A keleti kultúrmisszió ügyében Mosony többször is eljárt, hol Csernoch hercegprímás, hol pedig a kultuszminisztérium megbízásából. „Nevezetesen a konstantinápolyi magyar katholikusok lelkigondozására leküldendő magyar 75 Mosony Lipót: Mohamedán hadifoglyaink. Budapesti Hirlap, 1915. szeptember 23.; Abdul Latif Mosony Lipótnak. Bp., 1915. okt. 11. Budapesti Történeti Múzeum (a továbbiakban: BTM), Kiscelli Múzeum 21635/a. (http://mandadb.hu/tart/mcitem/408561, letöltés 2017. máj. 26.) 76 BOA BEO 4496/337182. 77 Kemalettin Bej (1870–1927) az egyik legnevesebb török építész, a modern török építészet egyik megalapítója, jelentős középületek, könyvtárak, vasúti állomások tervezője. Mehmed Emin Yılmaz török kutató szerint a dzsámi tervrajzait az építész megvalósulatlan tervei között találjuk, feltételezése szerint az egyetlen latin betűvel írt terv lehet a budai mecset vázlata. A tervrajzot lásd Yıldırım Yavuz: İmparatorluk tan Cumhuriyete Mimar Kemalettin. 1870–1927. TMMOB Mimarlar Odası Yayınları 2009. 78 Fővárosi Közlöny 25. (1914) 2962–2963.; Abdul Latif Mosony Lipótnak. Bp., 1915. okt. 11. BTM, Kiscelli Múzeum 21635/a. A Lónyay-villára lásd http://ybl.bparchiv.hu/temak/lonyay-menyhert-villaja, letöltés 2017. máj. 26.; 1 török líra 3.75 amerikai dollárt, 18.45 német márkát és 17 svájci frankot ért, illetve 6.615 gramm aranynak felelt meg.