Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Csorba György – Fodor Gábor: Mosony Lipót – történeti kutatás és magyar kultúrpolitika Konstantinápolyban, 1914–1916
CSORBA GYÖRGY – FODOR GÁBOR 333 egy Konstantinápolyban létesítendő magyar iskola tervével, amelyhez kétszer-háromszor több szellemi és pénzügyi tőkére volna szükség, miközben nem is volt biztos, hogy a befektetés arányosan megtérülne. A török fővárosban ugyanis az akkori viszonyoknak megfelelően egy ilyen intézménynek szükségképpen német– magyar–töröknek kellett volna lennie, tehát a magyarok befolyása értelemszerűen csak egyharmad arányban érvényesülne, nem is beszélve arról, hogy ez eltörpülne a hatalmas német, francia és egyéb fenntartású intézmények mellett. Ezért inkább azt szorgalmazta, hogy Budapesten hozzanak létre egy iskolát, amely kedvezően hatna a törökországi magyar jelenlétre is. Megjegyezte, hogy addig Magyarországra a törököket a konstantinápolyi és a szmirnai magyar klub köré csoportosuló magyar bank és kereskedelmi múzeum(!) emberei szállították. A klub sikerességén szerinte egy államilag létesített és támogatott magyar nyelvi tanfolyam is sokat segíthetett volna. Úgy tudta, hogy a jövőben a török kormány kezdeményezésére valamelyik török egyetemen magyar tanszéket alapítanak majd, s azt is javasolta, hogy ezen kívül egy-két török középiskolában tartsanak fakultatíve magyar előadásokat. Felvetette továbbá, hogy a magyar Kajdi János vezette osztrák lazarénusok intézetébe (St. Georgs Kolleg) több magyar szerzetest kellene küldeni, s a magyar nyelvet is lehetne ott oktatni, a megszerzett érettségi bizonyítványokat pedig Magyarországon elismertetni. Mosony tehát egy Konstantinápolyban épülő drága laikus magyar középiskola helyett egy Budapesten, fele költségen létrehozandó hatalmas intézmény alapítását javasolta, a maradék pénzen pedig a török fővárosba egy magyar rendet javasolt telepíteni, hogy az a St. Georgs Kolleg mintájára egy középiskolát létesítsen. „Igénytelen, de képzett ferencrendiek látszanak erre leghivatottabbnak.” A Szent László Társulat már küldött is egy magyar, francia, német nyelv birtokában lévő ferences atyát a keleti missziók és a St. Georgs Kolleg tanulmányozására Konstantinápolyba. Úgy vélte, hogy egy ilyen intézet államilag segélyezett magán jellegű iskolaként működhetne. Terve az akkoriban Konstantinápolyban járt Germanus tetszését is elnyerte. 70 Nem sokkal később Mosony újra kifejtette Klebelsbergnek, hogy a konstantinápolyi magyar iskolában a civilek alkalmazása rengeteg hercehurcával járna. Ehelyett inkább valamely szerzetesrendre, például a lazarénuskora kellene bízni a kérdést – mint tették azt Bukarestben is. Felhívta az államtitkár figyelmét arra, hogy Konstantinápolyban van egy követségi templom, a Sancta Maria Draperis, 70 Mosony Lipót Klebelsberg Kunonak. Esztergom, 1915. dec. 6. OSZK Kt. Fol. Hung. 3313. 88– 92.; A Szent László Társulatra lásd Magyar Katolikus Lexikon XII. Főszerk. Diós István. Bp. 2007. 890. A kiküldött atya Schrotty Pál volt.
