Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Demeter Gábor: A modernizációtól a kolonizációs törekvésekig. Magyar utazók, politikusok és gazdasági szakírók a balkáni feladatokról (a 19. századtól az annexiós krízisig)
A MODERNIZÁCIÓTÓL A KOLONIZÁCIÓS TÖREKVÉSEKIG 300 kétségtelen [...]. Nincs fogyasztóterület, mely konszolidált viszonyok mellett jobban megfelelne, mint Szerbia.”88 A 20. század elején pozícióba kerülő földrajztudósok elég egyszerűen ideologizálták meg az irányt: a Kárpát-medence dél felé nyitott, 89 s a történelmi kapcsolatok is ezt az irányt preferálják vámkülföldként, jól alátámasztva a politikusok azon koncepcióját, mely a germán–szláv tenger közé ékelődött magyarság természetes kitörési lehetőségeként értékelte ezt az irányt. 90 Korai kritikák és gazdasági nehézségek A balkáni behatolás azonban a későbbiekben sem volt problémamentes (sem belpolitikai, sem gazdasági szempontból). 91 Erre utal, hogy (1) Kállay maga is kénytelen volt „tovább” ideologizálni azt (1883), illetve, hogy (2) a hazai utókor „imperialista politikává” minősítette a balkáni behatolást.92 Ennek oka részben az, hogy Kállay alapvetéséből kiindulva Beksics nyomdokán sokan éppen arra a következtésre jutottak, hogy a belső kolonizáció fontosabb az expanziónál a magyar állam túlélése szempontjából. 93 Vizsgáljuk meg tehát mindezen tényezőket. Kállay tudományos konstrukciójának alapja, hogy a Nyugattal szemben az etnikumoknak az államhatalommal való azonosulása és egybeolvadása Keleten nem történt meg, így a birodalom sem vált szerves állammá. A Magyarország a Kelet s Nyugot határán című művében úgy érvel, hogy emiatt az iszlám struktúrák egyedül külső segítséggel képesek talpon maradni.94 (Mivel e kijelentés megtételében maga Kállay is érdekelt volt, s a Monarchia 88 Lengyel Géza: Utazás a meghódított Szerbiában. Bp. 1916. 13., 19–20. 89 Cholnoky Jenő: Az északnyugati Balkán térképe. Földrajzi Közlemények 37. (1909) 112–117., itt: 114. 90 Havass Rezső: A földrajzi elem a magyar nemzeti célok szolgálatában. Földrajzi Közlemények 41. (1913) 5. sz. 154–216. 91 Kállaynál szó sem volt agrárvédővámokról. E gondolat nyilván nem mindenkinek tetszett. Maga Kállay ekkor még nem tartja lehetségesnek a közlekedéspolitikai fejlesztések befolyásolását, míg későbbiekben ez lesz a fő eszköz a fent említett cél eléréséhez. György elutasítja a „tranzitország-koncepciót”, míg Réthy Dezső elfogadja azt minimális programként a magyar ipar fejletlensége és a kis balkáni vásárlóerő miatt (ez egyébként gazdasági szempontból meg is valósult, de a századforduló után éppen ez kerül veszélybe). Emiatt viszont a Balkán-kérdés gazdaság- és belpolitikai kérdés is. 92 Lásd később Boross, Rubin, Gratz, Strausz és Rakovszky szövegeit. 93 Kállay, titkárán Thallóczyn keresztül propagálta politikáját a Rákosi Jenő vezette Budapesti Hirlapban. Lásd részletesen Vasas G.: A bosnyák kérdéstől i. m. Környezete – Asbóth és Beksics révén – elképzelései hamar magyar küldetéstudat manifesztumaivá alakultak. Beksics szerint a magyarság ugyan sza pora, de kulturálisan lesüllyed a kisebbségi vidékeken erőltetett és fejlesztő hatású iskolapolitika miatt. Nem elegendő az asszimiláció, új birtokpolitika, belső telepítés kell. Beksics Gusztáv: A magyar politika uj alapjai kapcsolatban a magyar faj terjeszkedő képességével és a földbirtokviszonyokkal. Bp. 1899. 94 Kállay Béni: Magyarország a Kelet és a Nyugot határán. Bp. 1883. Ennek gyökerei már 1876-ban megvannak (Halász szerint a Kelet Népében 1876. febr. 7-én és 8-án megjelent tanulmányt Kállay jegyzi). Halász I.: Egy letűnt nemzedék i. m. 150–169.
