Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Demeter Gábor: A modernizációtól a kolonizációs törekvésekig. Magyar utazók, politikusok és gazdasági szakírók a balkáni feladatokról (a 19. századtól az annexiós krízisig)
A MODERNIZÁCIÓTÓL A KOLONIZÁCIÓS TÖREKVÉSEKIG 298 uralom alatti balkáni népekkel szemben pozitívvá változott a kereskedelmi mérleg 1850 után. Romániával szemben ez hiányba fordult át – az angol rivális megjelenése miatt 1870–74 között 5 millió forinttal esett a kivitelünk.81 A magyar kivitel pedig keletre alig 20 millió forint 1868-ban (tranzittal!), míg a behozatal 35 millió, osztrák irányban ez 331 és 341 millió (és ez is magyar szempontból deficites). Ráadásul e keleti behozatal zöme mezőgazdasági termék, mellyel mi magunk is bírunk.82 Állati és növényi exportunk stagnál, míg a szénexportunk keletre nő – pedig a mi vasútjaink és kohóink is hasznosíthatnák, ha lennének. A közlekedés fejlődésével Magyarországot is érinteni fogja a balkáni és orosz gabonadömping, ez ellen a gabona lisztként való (és ekkor még vámmentes) visszaexportálásával lehet védekezni.83 Egyébként azonban György a magyar mezőgazdaság exportlehetőségeit tekintve igen szkeptikus (az agrártermék nem kelendő a Balkánon, mert bőven rendelkezik azokkal). Vasat, szenet ugyan tudnánk exportálni, de célszerűbb idehaza feldolgozni és a nagyobb hozzáadott értékkel bíró terméket exportálni (vagon, eke, fazekasipar), mintsem a helyi balkáni ipart erősíteni nyersanyaggal. 84 Milyen módszerekkel tehető versenyképessé Magyarország? Ha megépülnek a közlekedő utak, azokkal párhuzamosan az ipart is fejleszteni kell, különben csak tranzitország maradunk.85 Ehhez magyar konzulátusokat kell nyitni: a kö zös keleti akadémiára egyébként sem mennek magyarok, s ezt a problémát is kezelni kell. Felhívja a figyelmet, hogy az átalakuló gazdasági-politikai térben mielőbb kereskedelmi szerződéseket kell kötni az új államokkal, mert a Török Birodalomban érvényes kapitulációkat (kedvezményeket) azok nem fogják betartani. Fiume szerepén javítani kell, mert a csekély áruszállítás miatt (!) a Lloydnak nem érdeke párhuzamos balkáni utak fenntartása, ezért előbb Triesztbe kell elvinni az árut, s csak onnan megy a balkáni piacokra. Mivel a Bécs–Novi vasút kiépítését megakadályozni nem tudja a magyar politika, fontos, hogy legyen egy Budapest–Zimony vonal is mihamarabb, különben megkerülnek bennünket. (Egyébként is sietni kell szerinte, hogy a tervezett angol–indiai vasút az Eufrátesz mentén, s ne Orenburgon át valósuljon meg, minket elkerülve, mert akkor lemaradunk a kereskedelmi lehetőségről, de a tranzitvámokról is). György Endrénél már nem a Dunai hajóút áll a központban, mint Széchenyinél (a dunai kikötőket a tengeren behatoló nagyhatalmak már elhódították, a tradicionális erdélyi piac, Moldva elveszni látszik), hanem a vasút szerepe lesz elsőrendű. 81 Uo. 24–25. 82 Uo. 27. 83 Uo. 97. 84 Uo. 102. 85 Réthy Dezső éppen ennek előnyei mellett érvel 1889-ben.
