Századok – 2018

2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Demeter Gábor: A modernizációtól a kolonizációs törekvésekig. Magyar utazók, politikusok és gazdasági szakírók a balkáni feladatokról (a 19. századtól az annexiós krízisig)

285

Demeter Gábor

A MODERNIZÁCIÓTÓL A KOLONIZÁCIÓS TÖREKVÉSEKIG

Magyar utazók, politikusok és gazdasági szakírók a balkáni feladatokról (a 19. századtól az annexiós krízisig) A dolgozat a balkáni behatolás ideológiájával, annak változásával, gazdasági elképzeléseivel, eszköztárával és intézményesülésével foglalkozik – magyar szemszögből.1

Vizsgálódásunk során a Monarchia döntéshozatalára tényleges befolyással bíró politikai szereplők mellett igyekeztünk olyan személyeket is megszólaltatni, akik nem a dualista nagypolitika szemüvegén keresztül látták a világot, s ütköztetni a behatolás ellenzőinek véleményét annak támogatóival. Ez – az osztrák politikai körök kihagyása miatt – aszimmetriát eredményez a viszonyok elemzésében. E szó egyébként is kulcsfogalma a tanulmánynak: aszimmetrikus viszony jellemzi2

a balkáni magyar kapcsolatokat (noha magyar oldalról páran elvi szinten kívánalomként fogalmazták meg az egyenlőségre való törekvést a gazdasági kapcsolatokban – akár a „legimperialistábbak” is,3

– kulturális szempontból az egyenlőséget nem deklarálták),4

de aszimmetria figyelhető meg az elképzelések és a tényleges gazdasági eredmények között is. Aszimmetrikus a magyar és osztrák fél gazdasági potenciálja (a térségben érdekeltté váló és a hazai gazdaságpolitikai koncepciót is befolyásoló németekről nem is beszélve). A magyar behatolás szószólóinak műveiből inkább egy vágykép, mint a realitás 1 A Balkánra vonatkozó nézetek fejlődéséről szóló korábbi munkák közül a szociológia szemszögéből (a földrajzi gondolat kritikájaként) lásd Dupcsik Csaba:

A

Balkán képe Magyarországon a 19–20. században. Bp. 2005. A földrajz nézőpontjából (természetföldrajz és geopolitika oldaláról egyaránt) lásd Hajdú Zoltán: Az

intézményes Balkán-kutatás kialakulásának és fejlődésének problémái Magyarországon 1948-ig, különös tekintettel a földrajzi kutatásokra. Pécs 2003.Továbbá vizsgálták a Balkán-kutatások intézményesülését lásd Dán Károly:

Kállay Béni és a magyar imperializmus. Egy bátortalan kísér

let maradványai. Aetas 15. (2000) 1–2. sz. 220–248., a Balkán-koncepciók ideológiai hátterét pedig Ábrahám Barna: A

Balkán képe a 19–20. századi magyar geopolitikai és tudományos gondolkodásban. Regio 18. (2007) 2. sz. 47–78.

2 Aktuális párhuzamként kínálkozik az EU-n belüli „aszimmetrikus interdependencia” – értsd nem egyenlőségen alapuló, de kölcsönös egymásrautaltság – fogalma, mely szintén egy centrum és egy periféria kapcsolatát világítja meg 100 évvel később. 3 Például Havass Rezső (1852–1927), a Magyar Földrajzi Társaság egyik vezetője.

4 Gondoljunk a korban – és az itt vizsgált körökben – szocializálódott Klebelsberg Kuno által propagált kultúrfölény-elméletre, melynek gyökerei a kor nacionáldarwinista és liberális elképzeléseire mennek vissza.