Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Tóth Hajnalka: Mennyit ér egy magyar lovas hadnagy? Egy rabkiváltás története diplomáciatörténeti kontextusban a 17. század közepéről
TÓTH HAJNALKA 283 tetten a bajtársiasság és a beosztottak iránti felelősségvállalás. Bár azt sem szabad elhallgatni, hogy amikor Kara Murád pasa elhagyta Budát, 70 000 tallért hagyott hátra, hogy azon rabságba esett törököket váltsanak ki.203 A folyama tos személycserék mind Reniger konstantinápolyi tárgyalásait, mind pedig a végvidéken a budai pasával folytatott egyeztetéseket gátolták és késleltették. Hasonlóan részletes esettanulmány ismerete nélkül azt is mondhatnánk, hogy a pápaiak és a csausz szerencsétlenségét az is fokozta, hogy éppen ebben az időszakban kerültek fogságba. A számtalan nehézség és hátráltató tényező ellenére újra és újra napirendre került Uki Ferenc és a pápaiak kiszabadításának kérdése a végvidéken, Bécsben és Konstantinápolyban is. A kapcsolati háló és a bajtársi szolidaritás vagy éppen a felettesek kötelezettségei mellett úgy tűnik, hogy Uki Ferenc és a pápaiak ügye presztízskérdéssé nőtte ki magát, és az idő előre haladtával egyik fél sem engedhette meg magának, hogy az említett határvidéki incidensek kapcsán ne neki legyen igaza. A csauszt ért igazságtalanság jóval kevesebb figyelmet kapott, ami annak köszönhető, hogy fogságba esése után nem indult be az az általánosnak azért nem mondható végvidéki és kormányzati mechanizmus, mint amit a keresztény oldalon tapasztalhattunk. Vajon miért nem? Természetesen mindezeken túl azon is érdemes elgondolkodni, hogy a rabság mind a hadnagy és katonái, mind pedig a csausz életéből hosszú éveket vett el. Ugyan teljes ártatlanságukban nem lehetünk biztosak, mégis nyomasztó a tény, hogy fogságba esésük után a kiváltásukkal kapcsolatos történéseket alig, vagy egyáltalán nem tudták befolyásolni, ami komoly törést okozhatott személyes életükben. Ennek ellenére Uki Ferencről tudjuk, hogy miután visszatért a pápai várba, még az 1670-es években – körülbelül 70 évesen! – is pápai lovas katonaként említik a források.204 Sajnos a csausz életének további alakulásáról nem rendelkezünk információval, de nem kizárt, hogy a későbbiekben tudta kamatoztatni a rabsága idején a keresztények között szerezett tapasztalatait (esetleg nyelvismeretét). 203 Simon Reniger III. Ferdinándhoz. Konstantinápoly, 1653. dec. 3. ÖStA HHStA Türkei I. Kt. 126. Konv. 2. fol. 87r. 204 1671-ben pápai lovas zsoldos katona. Ráth Károly: Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc Kristóf és Nádas dy Ferenc grófok elleni tanuvallatás I–III. Győri történelmi és régészeti füzetek 2. (1863) 321.; 1673-ban pápai vajdaként az úriszék tagja. Varga E.: Úriszék i. m. 633.; Az 1660-as évektől mint Veszprém vármegye szolgabírája és úriszéki tag (1661), illetve megyei esküdt (1664, 1665, 1666) jelenik meg. Varga E.: Úriszék i. m. 612., 616., 620., 622.
